Élelmiszerek
Így állíthatjuk meg az élelmiszerpazarlást
Évente mintegy 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki fejenként, sokszor csupán esztétikai okokból. Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új, szemléletformáló kampánya, a "Vegyél számba!".
Nincs bizonyíték rá, hogy külföldön jobbak az ételek
Nincsenek bizonyítékok arra, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki az élelmiszeripari termékek minőségében. Az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású áruk előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot - közölte az Európai Bizottság.
Jön a növényi hús
A túlnépesedés azzal jár, hogy egyre több az éhes száj. Ha a jelenlegi ütemben szaporodunk, 2050-re a Föld lakossága elérheti a 9,5 milliárdot. De a jelenlegi élelmiszertermelési módszerekkel, a jelenleg gazdálkodásra használt területeken nem lehet fenntarthatóan elég élelmiszert termelni. Hollandiában kifejlesztettek egy minden korábbinál jobb megoldást.
Élelmiszerek, amelyek sokáig elállnak
Ha nagy tételben vásárolunk, az nemcsak a pénzspórolásban segíthet, hanem abban is, hogy kevesebb hulladékot termeljünk. Ez persze csak akkor igaz, ha mindent el is fogyasztunk, amit megvettünk - éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy melyik élelmiszer mennyi ideig áll el.
Kapcsolódó videók
VideóRendelő: Az élelmiszereket a lejárati időn túl meg lehet enni?
Zoltai Anna, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság osztályvezetője elmondja a két fő kategória közötti különbségeket.
VideóRendelő: Az élelmiszereket a lejárati időn túl meg lehet enni?
Zoltai Anna, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság osztályvezetője elmondja a két fő kategória közötti különbségeket.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.