Immunitás
Koronavírus: mitől védenek pontosan a vakcinák?
Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
Koronavírus: 8 hónapig is kitarthat a védettség
A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.
COVID-19: a fertőzéssel vagy oltással szerzett immunitás jobb?
Lassan elkezdődhet a lakosság COVID-19 elleni beoltása. A fertőzés terjedése a vakcinák hatására kontrollálhatóvá válik, és lassan visszatérhetünk a többé-kevésbé normális életvitelünkhöz. Számos kérdés azonban nyitva marad, például az immunitás tartósságáról, amelyre csak a tapasztalatok adhatnak biztos választ.
Koronavírus: ezért olyan rosszak a magyar adatok
Rusvai Miklós virológus szerint azért olyan rosszak jelenleg a magyar koronavírus-statisztikák, mert az első hullám alatt nagyon jók voltak az adataink. Úgy véli, sokkal többet kellene tesztelni, a vakcina megjelenését pedig jövő március-áprilisra várja.
COVID-19: fontos dolog derült ki a gyerekekről
A COVID-19-ben szenvedő felnőttek és gyermekek immunválaszait összehasonlító első tanulmány kulcsfontosságú különbségeket fedezett fel, amelyek hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a gyermekek esetében általában miért enyhébb lefolyású a betegség, mint a felnőtteknél.
Koronavírus: meddig marad meg a védettség?
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) a legfrissebb információk alapján új útmutatót adott ki a COVID-19-ből felépült betegek számára. Ebben arra is kitérnek a szakemberek, hogy mennyi ideig képes az egyszer már megfertőzödött személy ellenállni az új koronavírus ismételt támadásainak.
Kapcsolódó videók
VideóRendelő: Miért kell védőoltás olyan vírus ellen, ami már régen nem okoz megbetegedést?
Közösségi immunitásról, védettségről és a védőoltások szükségességéről beszél a VideóRendelőben Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus.
VideóRendelő: Ki lehet deríteni, hogy milyen védőoltásokat kaptam?
Hogyan deríthetjük ki, hogy milyen védőoltásokat kaptunk meg gyermekkorunk óta? - olvasónk kérdésére Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus válaszol a VideóRendelőben.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
