Koronavírus Afrika
WHO: szükségtelenül halnak emberek a pandémiában
"Ha másként használtuk volna fel a napjainkig beadott több mint 6 milliárd vakcinadózist, egészen más helyzetben lehetnénk" - mutatott rá egy keddi sajtóeseményen Maria Van Kerkhove epidemiológus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) járványügyi szakértője. Nyilatkozatában a globális vakcinaelosztási egyenlőtlenségeket jelölte meg a legfőbb akadályként ahhoz, hogy több embert lehessen immunizálni az új koronavírussal szemben.
Koronavírus: kínai vakcinával segítenék Afrikát
Az elmúlt héten Afrikában megháromszorozták a koronavírus elleni védőoltások számát, bár szeptember végéig továbbra is a kontinens lakóinak csak tíz százaléka válhat ilyen úton védetté - közölte csütörtökön Matshidiso Moeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai igazgatója.
Koronavírus: ezen a 8 helyen óriási a baj
Afrikának nagyobb szüksége van most a védőoltásokra, mint valaha volt - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az adatok szerint ugyanis a kontinens több országában is jelentősen nőtt az új koronavírus-fertőzöttek száma, így hamarosan kirobbanhat a harmadik hullám.
Koronavírus: van, ahol még mindig nem oltanak
A vakcinahiány tovább súlyosbítja a már amúgy is kétségbeejtő helyzetet a szegényebb régiókban. Míg a világ egy része hamarosan maga mögött tudhatja a koronavírus-járványt, addig Afrikában még mindig nincs elég az oltásokból és az egyéb egészségügyi felszerelésekből, de a munkaerő- és ágyhiány is súlyos méreteket ölt.
Koronavírus: új mutációt azonosítottak Afrikában
A brit variáns után most egy újabb mutációt azonosítottak a tudósok, ezúttal az afrikai Nigériában regisztrálták az új koronavírus egy eddig ismeretlen változatát. Eközben a Nagy-Britanniában terjedő mutáció immár több országban is megjelent. Mutatjuk, hol.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.