Koronavírus Gyógyultak Antitestje
Koronavírus: eddig biztosan védettek vagyunk gyógyulás után
Nagyon ritka az újrafertőződés az új típusú koronavírus okozta COVID-19-ből való felépülés után, és az egykori betegek hosszan tartó védettséget élveznek - derült ki az észak-olaszországi betegek hosszú távú adatai alapján készült elemzésből.
Koronavírus: megéri fertőzés után beoltatni magunkat?
Egy székelyföldi kutatás arra kereste a választ, vajon miként alakul a Pfizer és a BioNTec közös fejlesztésű koronavírus-vakcinájával beoltott egészségügyi dolgozók antitestszintje. A szakemberek megállapították, hogy a betegségen átesett, majd beoltott személyek esetében már a vakcina első dózisának a beadását követő néhány napon belül is erős antitestes immunválasz alakul ki.
Koronavírus: hosszú távon védettek maradunk
A koronavírus-fertőzésen átesettek hosszú távú immunisak maradnak az újrafertőzés ellen - ezt bizonyította be egy átfogó kutatás, amelyet a világjárvány kitörésének egyik európai gócpontjának számított tiroli Ischgl település lakóinak körében végeztek el.
Koronavírus: ezek a vérplazmaadás feltételei
A koronavírus-fertőzésből már kigyógyult személyek vérplazma adásával segíthetik a súlyos állapotban lévő betegek gyógyulását, ezért folyamatosan várják a potenciális donorok jelentkezését - hívta fel a figyelmet Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője.
Tisztifőorvos: számítunk a gyógyultak segítségére
Magyarországon már 516 koronavírus-fertőzött hagyhatta el gyógyultan a kórházakat. "Számítunk rájuk" - emelte ki el Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján arra utalva, hogy a súlyos COVID-19 betegeket a gyógyultak vérplazmájával kezelnék.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.