Koronavírus Háziorvos
Mikor számítunk koronavírus-gyanús betegnek?
A háziorvosok már eddig is végeztek COVID-gyorstesztet, most viszont még több lehetőségük lesz arra, hogy kiszűrjék koronavírus-gyanús betegeket a nagyszámú szezonális légúti betegségek tüneteivel jelentkezők közül. De vajon ki számít gyanúsnak?
Koronavírus: felgyorsul a tesztelés itthon
A koronavírusos, valamint a náthás és influenzás betegek megkülönböztetésére, továbbá a negyedik hullám megfékezése érdekében a betegekkel közvetlenül találkozó háziorvosok az eddiginél nagyobb számban is végezhetnek antigén gyorstesztet. Így a betegeknek nem kell a mentőkre várni, és a mentők teszteléssel kapcsolatos terhei is csökkennek.
Koronavírus: ez a gyermekorvosok véleménye a kamaszok oltásáról
A gyerekeknél jellemzően enyhe formában zajlik le a koronavírus-fertőzés, de ettől még az ő esetükben sem hanyagolhatóak el a járvány közvetlen és járulékos kockázatai. Épp ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) támogatja, hogy beoltsák a 12-18 éveseket.
Koronavírus: fontosabb a gyerekek beoltása, mint gondolnánk
Az emberek többségét megnyugvással tölti el, hogy Magyarországon már 54 százalékos az átoltottság, a járványügyi adatok pedig szépen csökkennek. Közben viszont egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyerekek beoltására is legalább akkora hangsúlyt kellene fektetni, mint a felnőttekére.
COVID-oltás: ennyi pénzt hozott eddig az orvosoknak
Első körben 92 millió forintot osztottak szét azon háziorvosok között, akik a márciusi hétvégéken és ünnepnapokon is oltották pácienseiket a COVID-19 ellen. Hamarosan az áprilisi túlórák kifizetése is sorra kerül - hangzott el a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.