Koronavírus Oxfordi Vakcina
Koronavírus: már 86400 adag oxfordi vakcinát kaptunk
Február 11-én megérkezett Magyarországra az AstraZeneca második vakcinaszállítmánya. A január végén engedélyeztetett koronavírus elleni oltóanyag második szállítmánya 45600 adagot tartalmazott, amely újabb 22800 ember oltására elegendő.
Fotók: így szállították ki az oxfordi vakcinákat
A mai napon már elkezdik a 18 és 60 év közötti krónikus betegek koronavírus elleni immunizálását is. Ez a csoport az oxfordi oltóanyagot kapja meg. Mutatjuk, hogyan juttatták el a szükséges vakcinákat a kormányhivatalokhoz, majd a háziorvosokhoz.
Koronavírus: nincs egyetértés az oxfordi vakcina kapcsán
Romániában a lakosság több mint fele beoltatná magát az új típusú koronavírus ellen. Közben az is kiderült, hogy Horvátországban a 65 év felettieket is beoltják majd az AstraZeneca oltóanyagával, Szlovéniában viszont nem. A nyugdíjasok nem értenek egyet a horvát kormány döntésével.
Oxfordi vakcina: 65 év felettieknek nem ajánlott?
Németországban életkori korlátozásokkal vezethetik be az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár együttműködésével kifejlesztett koronavírus-vakcinát. Legalábbis egy független szakértőket összefogó kormányzati tanácsadó testület, az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) kiszivárgott tervezete ezt ajánlja.
Koronavírus: csak 65 év alatt jó az oxfordi vakcina?
A német szövetségi kormány szerint csak a 65 éven aluliak beoltására engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár együttműködésével kifejlesztett koronavírus-vakcinát, az oltóanyag hatékonysága ugyanis az idősek körében nem kielégítő. Az állításokra viszont azóta a gyártó is reagált.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.