A gyakran csendes gyilkosnak is nevezett magasvérnyomás-betegség, avagy hipertónia a leggyakoribb krónikus betegség. Magyarországon mintegy három-három és félmillió embert érint. Idén szeptemberben a Szívünk Napja rendezvényen is kiemelt szerepet kap a vérnyomásmérés.
A szívbetegségekre vonatkozó kivizsgálások és kezelések száma csaknem kétharmadával esett vissza 2020 tavaszán az egy évvel korábbiakhoz képest - áll egy januárban publikált tanulmányban. A jelentős csökkenésért a koronavírusjárvány egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatása tehető felelőssé.
Mivel a krónikus betegekre köztudottan veszélyesebb a COVID, ezért nem kérdéses, hogy számukra a fertőzés megelőzése szempontjából milyen fontos a maszkviselés, távolságtartás, kézmosás. De mi a helyzet a védőoltással? Azt megkaphatják a szívbetegek? Kardiológusok adtak választ a kérdésre.
Még korántsem teljesek az ismereteink a COVID-19 keringési rendszerre gyakorolt hatásáról. Van azonban egy tanulmány, amelynek szerzői szerint a korábban fertőző koronavírusokra vonatkozó kutatási ismeretek segíthetnek megismerni jobban az új vírust.
Ha arra gyanakszunk, hogy szívinfarktusunk van, akkor azonnal hívjuk a mentőket - a koronavírus-pandémia alatt is. Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) sürgős felhívást tett közzé, a kórházak ugyanis Európa-szerte arról számolnak be, hogy drasztikus mértékben csökkent a szívinfarktussal kórházba kerülő betegek száma.
Milyen kampányokat és milyen eredménnyel indít a Magyar Kardiológusok Társasága? - erre a kérdésre válaszol a Társaság elnöke, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor a VideóRendelőben.
A gyógyszeripar és a kardiológia sikeres kapcsolatáról beszél a VideóRendelőben Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A leggyakoribb halálozási ok a keringési betegségekből adódik. Éppen ezért a legfontosabb dolog a megelőzés és a kezelés - mondja el válaszában Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a VideóRendelőben.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a VideóRendelőben a magas vérnyomásról, a cukorbetegségről, az elhízásról, a dohányzásról, vagyis a legfontosabb rizikófaktorokról, amelyek keringési betegségekhez vezethetnek.
A keringési betegségek okozta magas halálozás nem csak Magyarországot érinti, hanem világviszonylatban is hatalmas probléma. Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a megelőzés és a kezelés fontosságáról a VideóRendelőben.
A szívelégtelenek száma folyamatosan nő, elsősorban az idősek között. Azonban ha a beteg fegyelmezett és betartja a kardiológus utasításait, teljes és jó minőségű életet tud élni - mondja el válaszában Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a betegek tájékozottságának nem túl biztató helyzetéről a Világon.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke részletesen beszél a tájékoztatás, a megelőzés fontosságáról a VideóRendelőben.
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
