A nőnap miatt sok virág fogyott, de nem biztos, hogy figyelemből is elég jutott nekik. A közvélekedéssel ellentétben a nőket ma már jobban veszélyeztetik a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a férfiakat. Legalábbis a kockázati tényezők sokkal erősebben hatnak rájuk, a jelekre pedig nem figyelnek - támogatnunk kell tehát őket abban, hogy óvják saját egészségüket is.
Bár a kánikulát tekintjük a legfőbb ellenségnek, a hidegebb napokon is jelentősen nő a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázata. A zord időjárás különösen a még nem diagnosztizált, illetve kezeletlen szívproblémákkal küzdőknek jelent komoly rizikót, akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál vagy szívinfarktus esélyét. Ezt bizonyította a finn egyetem vizsgálata, amelynek nyomán most a Magyar Kardiológusok Társasága hívja fel a figyelmet erre a veszélyre.
Magyarországon minden órában három ember hal meg a dohányzás miatt, naponta 77, évente pedig 28 ezer ember halála hozható összefüggésbe ezzel a káros szenvedéllyel. Az emiatt kialakuló, krónikus betegségek óriási terhet jelentenek a családok mellett az egészségügyi ellátó rendszernek is. A Magyar Kardiológusok Társasága a Füstmentes Világnapon figyelmeztet a káros szenvedély hatásaira, mert a cigaretta nemcsak a tüdőnknek árt, hanem a szívünknek is, és kihat az egész szervezetünkre!
Szúr, szorít, nyom - a mellkasi fájdalom szinte mindig egészségügyi veszélyhelyzetnek tekinthető, még ha nem is biztos, hogy a szív a forrása, akár rendkívül súlyos problémák is meghúzódhatnak a hátterében. Az akut vagy elhúzódó panasszal is mihamarabb orvoshoz kell fordulni. A szív- és érrendszeri megbetegedésnek - még az azonnali beavatkozást igénylőknek is - nagyon sokféle tünete lehet, éppen ezért figyelmeztet mindenkit a Magyar Kardiológusok Társasága, hogy ne habozzon a segítségkéréssel.
Keveset tudunk a szívünkről és védelméről - ez volt a legfontosabb tapasztalata a Magyar Kardiológusok Társasága idei Szívünk Napja rendezvényének. Több ezer szűrővizsgálatot végeztek el, és meglepően sok magas vérnyomással küzdő beteg találtak, és olyat is, akinek a betegségét nem megfelelően kezelték. Az érdeklődők találkozhattak személyes történetekkel, új életet kezdő betegekkel, műszívvel élővel is, tanulhattak újraélesztést, és megtudhattak mindent a szív- és érrendszeri betegségekről.
Milyen kampányokat és milyen eredménnyel indít a Magyar Kardiológusok Társasága? - erre a kérdésre válaszol a Társaság elnöke, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor a VideóRendelőben.
A gyógyszeripar és a kardiológia sikeres kapcsolatáról beszél a VideóRendelőben Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A leggyakoribb halálozási ok a keringési betegségekből adódik. Éppen ezért a legfontosabb dolog a megelőzés és a kezelés - mondja el válaszában Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a VideóRendelőben.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a VideóRendelőben a magas vérnyomásról, a cukorbetegségről, az elhízásról, a dohányzásról, vagyis a legfontosabb rizikófaktorokról, amelyek keringési betegségekhez vezethetnek.
A keringési betegségek okozta magas halálozás nem csak Magyarországot érinti, hanem világviszonylatban is hatalmas probléma. Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a megelőzés és a kezelés fontosságáról a VideóRendelőben.
A szívelégtelenek száma folyamatosan nő, elsősorban az idősek között. Azonban ha a beteg fegyelmezett és betartja a kardiológus utasításait, teljes és jó minőségű életet tud élni - mondja el válaszában Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a betegek tájékozottságának nem túl biztató helyzetéről a Világon.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke részletesen beszél a tájékoztatás, a megelőzés fontosságáról a VideóRendelőben.
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
