Egy-egy váratlan trauma, vagy akár az állandósult rohanó, leterhelt életmód is okozhat stresszt, és a következménye mindkettőnek drámai lehet. Még veszélyesebb a köztudatban nem is igazán ismert gyermekkori stressz, mivel növeli a szív- és érrendszeri betegség vagy szívinfarktus kockázatát.
Májusban Európa szerte hívják fel a figyelmet a szívelégtelenségre. Van, ahol művészek tánccal, közös festészettel, egyes kórházak nyílt napokkal, utcai kampányokkal, Pécsett pedig pirosba 'öltözött' a tv-torony. Magyarországon nagyjából 200 - 250 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma!
Nemrég olvashatták, hogy Dr. Vértes András kardiológust, a Magyar Kardiológusok Társasága - Prevenciós és Rehabilitációs munkacsoportjának vezetőjét több betege is megkereste azzal a kéréssel, hogy szeretné abbahagyni a sztatin kezelést, mivel azt hallotta: veszélyes. Nézzük, mi történik a keringési rendszerben, ha egy szívbeteg abbahagyja a koleszterinszint-csökkentők szedését!
A kardiológiai képalkotó eljárások fénysebességű fejlődése, a szívelégtelenség gyógyszeres kezelése, az új típusú koleszterinszint-csökkentők használatának tapasztalatai, az infarktus utáni túlélés javításának lehetőségei, katéteres aortabillentyű-műtét - ezekkel és ehhez hasonló új, úttörő nemzetközi kutatások eredményével ismerkedhettek meg a kardiológusok a hétvégén a Magyar Kardiológusok Társaságának nemzetközi konferenciáján.
Áttörést hoztak a legújabb amerikai vizsgálatok a szívgyógyászatban: a katéteres eljárások térnyerésére lehet számítani a mellkast feltáró műtétekkel szemben, és már nemcsak a nagy műtéti kockázatú betegeknél, hanem annál szélesebb körben is. Egyebek mellett erről is szó volt a Magyar Kardiológusok Társaságának ez évi kongresszusán, Balatonfüreden.
Idén is megrendezik Európa pacemaker-versenyét, ahol két fiatal magyar fiatal kardiológus is képviseli hazánkat. A tavalyi óriási siker sokakat inspirált, még többen pályáztak a megmérettetésre. A jelölteket a XXVI. Ifjúsági Kardiológus Napokon választotta ki a zsűri, ahol megint igazoldódott: nagyon sok ambiciózus orvosjelölt, illetve pályakezdő van hazánkban, akik nagyon is itthon képzelik el a jövőjüket.
Folyamatos támadások kereszttüzében vannak a koleszterincsökkentők, most viszont tudományos bizonyítékok egész sora és valamennyi kardiológiai társaság ajánlása azt mondja: igenis szükség van rájuk, szedésük életmentő lehet. Használatukkal legalább harmadával csökkenthető a szív- és agyi érrendszerrel kapcsolatos betegségek kockázata.
Milyen kampányokat és milyen eredménnyel indít a Magyar Kardiológusok Társasága? - erre a kérdésre válaszol a Társaság elnöke, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor a VideóRendelőben.
A gyógyszeripar és a kardiológia sikeres kapcsolatáról beszél a VideóRendelőben Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A leggyakoribb halálozási ok a keringési betegségekből adódik. Éppen ezért a legfontosabb dolog a megelőzés és a kezelés - mondja el válaszában Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a VideóRendelőben.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a VideóRendelőben a magas vérnyomásról, a cukorbetegségről, az elhízásról, a dohányzásról, vagyis a legfontosabb rizikófaktorokról, amelyek keringési betegségekhez vezethetnek.
A keringési betegségek okozta magas halálozás nem csak Magyarországot érinti, hanem világviszonylatban is hatalmas probléma. Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a megelőzés és a kezelés fontosságáról a VideóRendelőben.
A szívelégtelenek száma folyamatosan nő, elsősorban az idősek között. Azonban ha a beteg fegyelmezett és betartja a kardiológus utasításait, teljes és jó minőségű életet tud élni - mondja el válaszában Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke beszél a betegek tájékozottságának nem túl biztató helyzetéről a Világon.
Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke részletesen beszél a tájékoztatás, a megelőzés fontosságáról a VideóRendelőben.
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Északon, északkeleten napos, valamint ködös tájak egyaránt lehetnek, a köd helyenként tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Késő estére -3 és +10 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
