Mrns-Vakcina
Karikó szerint ekkor lesz igazán okunk az ünneplésre
A klinikai kísérletek után a való élet tapasztalatai is megerősítették, hogy kiemelkedő hatékonysággal bírnak a hírvivő RNS-re (mRNS) épülő koronavírus-vakcinák. Az új technológiát szabadalmaztató magyar kutató szerint azonban a sikerek valódi megünneplésével még várnunk kell.
Duda Ernő a Sinopharmról: "sokkal primitívebb, mint a többi"
"Sokkal primitívebb és kevésbé használható, mint a többi technológiával készülő vakcina" - Duda Ernő virológus így vélekedik a Sinopharm-oltásról. A héten derült ki, hogy a most épülő, debreceni Nemzeti Oltóanyaggyárban kínai vakcinát is fognak gyártani.
Karikó Katalin: attól félnek, hogy a vakcina átírja a DNS-t
Vannak emberek, akiknek mindegy, hogy mit mondanak, akkor sem fogják beoltatni magukat. De vannak olyanok is, akik csak azért nem kérték még az új típusú koronavírus elleni vakcinát, mert nem értik az oltóanyagok működését, és emiatt félnek - véli Karikó Katalin, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.
Az mRNS-forradalom: a "mindent" gyógyító hírvivő fehérje
Ahhoz, hogy manapság mRNS-oltásokat kaphassunk a koronavírus-fertőzés megakadályozására, mintegy 80 évnyi tudományos kutatásra volt szükség. A hírvivő RNS-ekben lévő (a jelenlegi vakcinákon messze túlmutató) hatalmas gyógyító potenciál kiaknázása azonban még éppen csak elkezdődött.
Karikó: "Nyárra nagyjából rendben lehetünk"
Az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus egy interjúban mesélt arról, mennyi ideig nyújthat védettséget a Pfizer-BioNTech vakcinája, mennyire kell tartanunk a duplán mutálódott koronavírustól, és vajon strandolhatunk-e idén nyáron úgy, mint régen.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.