Orvosi-Élettani Nobel-Díj
A mikroRNS felfedezői kapták a 2024-es orvosi Nobel-díjat
Megosztva két amerikai kutató, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja a 2024-es orvosi-élettani Nobel-díjat a mikroRNS és annak poszttranszszkripciós génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Mutatjuk az utóbbi évtized legnagyobb felfedezéseit
Az orvostudományi Nobel-díjat már 112. alkalommal ítélték oda a fontos felfedezésekért. 1901 óta összesen 224 embert tüntetettek ki: 39 alkalommal kapta egyetlen személy a díjat, míg 34 alkalommal kettő, 39 alkalommal pedig három tudósnak adták az elismerést, megosztva. Nézzük, melyek voltak az utóbbi évtized legnagyobb felfedezései, amelyek Nobel-díjat értek.
Orvosi Nobel-díj: így reagáltak az idei díjazottak
A Nobel-díjat odaítélő bizottságnak nem volt egyszerű kapcsolatba lépni az idei orvosi-élettani díjat elnyerő tudósokkal, csak rokonok segítségével tudták elérni David Juliust és Ardem Patapoutiant. De amikor végül sikerült felhívni őket telefonon, mindkét kutató nagyon meglepődött és igen boldog volt - ismertette Thomas Perlman, a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének titkára.
Nobel-díj: "emberek millióit mentette meg a haláltól"
Hétfőn jelentették be Stockholmban, hogy két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C vírus (HCV) felfedezéséért. Nagyon meglepte az orvosi díjazottakat a kitüntetés.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+8 °C
Minimum:
+1 °C
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
