Parkinson-Kór
Mi a közös II. János Pál pápában, Michael J. Fox amerikai filmszínészben, illetve Muhammad Ali bokszolóban? Betegségük, a dopamin-termelődés zavarával járó Parkinson kór köti össze őket. Ez a neurológiai (ideggyógyászati) kórkép jelenleg is körülbelül 20.000 embert érint hazánkban, de statisztikai előrejelzések szerint két-három évtizeden belül a négyszeresére emelkedik majd számuk.<br/> Összegyűjtöttük a HáziPatika.com minden, Parkinson-kórral foglalkozó cikkét, anyagát és kapcsolódó írásait, így mindent könnyen áttekinthet erről a betegségről.
Az agyunknak is árt, ha sokáig dönt ágynak az influenza
Amikor ledönt a lábunkról az influenza, egy hét torokfájás és izomfájdalom után már hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy túl vagyunk a nehezén. Az ilyen vírusfertőzés azonban egy új kutatás szerint hosszútávú, hatást is gyakorolhat az agyunkra.
Gyógyszerkereső
Kérdések - válaszok
Mitől alakul ki a Parkinson-kór? 37 évesen állapították meg nálam. Ez lehetséges?
A Parkinson-kór egyes idegsejt-csoportok pusztulása miatt kialakuló betegség. Általában idősebb korban kezdődik, de lehet valakinek 37 éves korában is. A tünetek kezdetben legtöbbször féloldaliak. A kivizsgálás, kezelés neurológus feladata, ő tudja e...
Hol diagnosztizálják gyermekeknél a Wilson-kór előfordulását? Melyek a kór felismerését célzó vizsgálatok?
Szemészeti vizsgálat alkalmával kimutatható a Kayser-Fleischner-gyűrű, ami egy rozsdabarna elszíneződés a szivárványhártya körül. Fizikális vizsgálattal tapintható a máj és lép megnagyobbodása. Neurológiai vizsgálattal a Parkinson-szindrómára jellemz...
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.