Az aranyérnek a végbélnyílás körül, illetve a végbélben, a záróizom feletti részen található vénás hálózatot nevezzük. Mindenki szervezetében megtalálható, azonban kórosnak csak akkor tekinthető, ha valamilyen okból ezek a vénák tartósan kitágulnak. Az aranyérbetegség kezdetben enyhe, majd akár vérzéssel, erős fájdalommal, a végbélből kiforduló duzzanattal, és különböző kellemetlen szövődményekkel járhat együtt. Ha elhanyagoljuk, gyakran már csak műtétileg korrigálható.
Munka és életmódbeli kockázatok
A modern korra jellemző életvitel kifejezetten hajlamosít az aranyérbetegségre: ilyen a mozgáshiány, az ülőmunka, valamint az egészségtelen táplálkozás. A jellemzően túl sok keményítőben, szénhidrátban és zsírban gazdag gyors-, félkész, vagy készételek fogyasztása nem előnyös a betegség szempontjából, sokkal inkább rostban gazdag élelmiszereket kellene fogyasztanunk. A kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás a túlsúly közvetlen kiváltó okai, az elhízás pedig még tovább növeli az aranyérbetegség kialakulásának esélyét.
Amennyiben ülőmunkát végzünk érdemes betartani néhány szabályt: fontos a rendszeres szünetek beiktatása, amelyeket ne ülve töltsünk el. Mozgassuk át a testünket, sétáljunk vagy akár tornázzunk is. Amennyiben lehetséges, a hagyományos irodai bútorok helyett szerezzünk be állítható asztalokat és székeket, vagy akár ülőlabdát. A munkahelyen se feledkezzünk meg az egészséges ételek fogyasztásáról, valamint a szükséges folyadékfogyasztásról. Munka utána pedig minden nap iktassunk be legalább napi fél óra sétát. Mindezek mellett célszerű elsajátítani olyan tornát, amely célzottan a végbél záróizmait dolgoztatja meg.
Nem csak az ülőmunka jelent azonban veszélyt, hiszen a nehéz tárgyak emelésével járó fizikai megterhelések - például építőipari tevékenységek vagy nehéz súlyokkal való edzés - szintén hajlamosíthatnak az aranyérre, mivel ezek is fokozott hasüregi nyomással járnak. Éppen úgy, ahogy a várandósság vagy a szülés is.
A toaletten is múlik
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az aranyérbetegség egyik kockázati tényezője a nem megfelelő székletürítés. A gyakori székrekedés - vagy akár hasmenés - elkerülésével, azaz a széklet rendezésével sokat tehetünk a kóros folyamatok kialakulása ellene. Fontos, hogy az ingert követően a lehető leghamarabb keressük fel a toalettet, mivel a széklet visszatartása annak megkeményedéséhez, kiszáradásához vezethet. A nehéz, hosszadalmas és erőlködéssel járó ürítés könnyen aranyérbetegséghez vezethet.
Ez is érdekelhet
Az egészséges, rostokban dús táplálkozás és a megfelelő folyadékfogyasztás mellett segítséget jelenthetnek a speciálisan erre a célra kifejlesztett kenőcsök és végbélkúpok is. Az akár vény nélkül kapható készítmények olyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint például a cápamájolaj, amely bőrpuhító és síkosító hatása révén könnyíti meg a széklet távozását. Ráadásul a benne található A-vitamin segíti az irritált nyálkahártya regenerálódását is, akárcsak - a másik népszerű hatóanyag - az élesztősejt kivonat, amely sebgyógyító hatása miatt jelenthet segítséget az aranyérbetegség kellemetlen tünetei ellen.
Legjobban: