Az aranyér egy olyan civilizációs betegség, amely a fejlett világban minden harmadik embert érint. Az adatok szerint idehaza a felnőtt lakosság több mint 30 százalékánál kialakul a betegség, és a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esély rá.
Aki először találkozik az aranyér tüneteivel, megijedhet a vérzéstől vagy a fájdalomtól. Összegyűjtöttük azokat a jeleket, amelyeket figyelni kell magunkon.
Hogyan alakul ki az aranyér?
A végbélnyílás körül érpárna található, aminek a feladata a végbél működésének szabályozása. Ezek az erek azonban az egészségtelen életmód, a sok ülés és a megerőltetés miatt könnyen begyulladhatnak és megnagyobbodhatnak – sőt néha kifordulhatnak vagy véralvadék képződhet bennük és ilyenkor fájdalmassá válnak. Fontos tudni, hogy az aranyérre való hajlam családon belül halmozódik, bizonyos kötőszöveti gyengeségek ugyanis öröklődhetnek.
Az öröklött hajlam mellett az aranyérbetegség kialakulásában három fontos faktor még bizonyosan komoly szerepet játszik: az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az elhízás.
Okozhat a stressz aranyeret?
Ritkábban beszélünk róla, pedig az aranyér kialakulásának lelki okai is lehetnek, kiválthatja például a gyakori szorongás, idegeskedés, feszültség. A stressznek ugyanis komoly hatása van a fizikai, érzelmi és mentális egészségünkre is.
A stressz az emberi test természetes reakciója az olyan ingerekre, amik kibillentik egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra kényszerítik. A stressz valójában nem más, mint egy túlélő mechanizmus, ami az evolúció során fejlődött ki, és aminek egykor életmentő szerepe volt. (Gondoljunk csak az ősemberre, akinek szervezete a vadállat közeledtével észlelte a veszélyhelyzetet, stresszhormonokat kezdett termelni, amelyek különböző biológia láncreakciók sorozatával felkészítették őt a harcra vagy a menekülésre.)
Manapság viszont a legtöbb stresszes élethelyzet egyáltalán nem jelent közvetlen életveszélyt, a szervezetünk azonban mégis úgy reagál rájuk, mintha az életünk munka rajta - emelkedik a pulzusunk és a vérnyomásunk, szaporább lesz a légzésünk és sebesebb a szívverésünk. És itt kezdődik a probléma: ha ez a felfokozott állapot tartósan, hosszabb ideig fennáll – tehát súlyos, krónikus stresszel küzdünk – akkor az könnyen rányomhatja bélyegét az egészségünkre. Az állandó stressz rengeteg különféle módon pusztíthatja szervezetünket: károsíthatja a szívet és az érrendszert, az izomzatot, az anyagcsere-folyamatokat, az immunrendszert – és az emésztőrendszert is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szorongó, stresszes vagy ideges állapot többféle emésztőrendszeri problémát is kiválthat. A szervezet ilyenkor adrenalint és egyéb hormonokat termel, ezek ösztönzik, fokozzák a szív- és érrendszer teljesítőképességét, és ugyanígy az emésztőrendszer aktivitását is ösztönözhetik - vagy éppen csökkenthetik. Bizony, a stressz határa az emésztésünk ritmusa fel is gyorsulhat és le is lassulhat. Amennyiben felgyorsult, fájdalmas görcsök és hasmenés jelentkezhet, ha viszont lelassult, akkor székrekedéssel és gázképződéssel kell szembenéznünk.
Ezzel pedig el is érkeztünk az aranyér kialakulásához. Mind a székrekedés és a velejáró erőlködés, mind pedig a gyakori hasmenés kedvez az aranyér létrejöttének.
Ez is érdekelhet
Mit tehetünk ellene?
A stresszt valószínűleg teljesen sosem fogjuk tudni kiiktatni az életünkből, de ez nem jelenti azt, hogy ne próbálhatnánk meg minimalizálni. Nem lehet eleget hangsúlyozni például a mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatását. A rendszeres, aktív sportolás elégeti a stresszhormonokat, és boldogsághormont, azaz endorfint termel, így az egyik legjobb stresszűző tevékenység - ami ráadásul még az emésztésünkre is jó hatással van.
Legjobban: