Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke azt mondta, egyik missziójuk, hogy megszólítsák a társadalmat, nyílt és világos párbeszédre törekedve az orvosok, a szülők és a pedagógusok között. Hozzátette, a gondozóhálózat rendelkezésre áll, de sok múlik a gyermek környezetén, a befogadóközegen is.
Sok óvoda és iskola elzárkózik a diabéteszes gyerekektől
A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint korszerűsíteni kell az 1-es típusú cukorbetegségről alkotott felfogást mind a kezelőorvosok, mind a gyerekek szülei, a pedagógusok és mások körében is. A szakemberek igyekeznek elérni az óvoda- és iskolapedagógusokat is, hogy próbáljanak változtatni a sok esetben a gyermeket betegsége okán a közösségből kirekesztő magatartásukon, mert szemléletváltásra van szükség - emelte ki. Kocsisné Gál Csilla, a Szurikáta Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, még mindig sok óvoda és iskola zárkózik el az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyerekek nevelésbe vételétől. Találkoztak olyan esettel, amikor felvették ugyan a gyereket az óvodába, de olyan kikötéseket tett az intézmény, amely végül lehetetlenné tette a gyerek közösségben maradását.
A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, a gyermekkori diabétesz kezelhető, de nagy odafigyelést igénylő állapot: a pedagógusnak minden esetben jelen kell lennie, ami valóban többletmunkával jár. Hozzátette, hogy a szórás nagy: van olyan intézmény, amely szívesen vesz fel diabéteszes gyermeket, de jelentős azok száma is, ahol elzárkóznak a beteg gyermek felvételétől, holott egy 2015-től hatályos törvény szerint kötelező a hároméves - köztük a cukorbeteg - gyermekek felvétele az oktató-nevelő intézménybe.
Főként a kistepelüléseken okoz gondot
Kocsisné Gál Csilla elmondta, az alapítványhoz heti 2-3 alkalommal érkezik jelzés szülőktől arról, hogy valamely intézmény elzárkózik a beteg gyermek felvételétől, ami igazán a kistelepüléseken élőknek okoz nehézséget. Ennek oka szerinte a tudáshiány, az együttműködés hiánya és a rugalmatlanság. Magyarországon az elmúlt harminc évben megháromszorozódott a 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált gyerekek száma. A '80-as évek végén minden százezer magyar gyerek közül hét lett diabéteszes, ma ez a szám húsz körül van, és míg a betegség régebben a 10-14 éves korosztályt érintette, ma már hatéves kor alatt is jelentkezhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
H. Nagy Katalin, a Békés megyei gondozóközpont vezetőjének véleménye szerint is komoly társadalmi nevelésre van szükség, hiszen a betegség korszerű kezelése lehetővé teszi, hogy a gyermek korának megfelelő közösségbe járjon, és teljes életet éljen. A pedagógusok azonban nem kapnak megfelelő segítséget ahhoz, hogyan kell egy ilyen gyermekre odafigyelni - vélte. A szempontok közé sorolta, hogy a gyermek ehet óra közben is, vagy ha rosszul van, csak kísérettel mehet(ne) az iskolaorvosi rendelőbe.
Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika igazgatóhelyettese elmondta, a betegség kezelésében az utóbbi években számos új technológia elérhető. Okos vérnyomásmérők, inzulinpumpák és bőr alá beültethető cukormérő szenzorok kerültek piacra. Míg utóbbi nem vagy csak egyedi támogatásban érhető el, az inzulinpumpát támogatja a társadalombiztosítás.
Ez is érdekelhet
A tünetek felismerésének fontosságát kiemelve elmondta, ha a gyerek extrém sokat iszik, sokat pisil, fokozott étvágy mellett fogyás tapasztalható, vagy fáradt, gyenge, akkor érdemes cukorbetegségre gondolni, és szakember segítségét kérni. A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a megfelelő diéta betartása is. Abban az esetben, ha az oktató-nevelő intézmény elzárkózik a beteg gyermek felvételétől, érdemes a szülőknek az önkormányzathoz fordulniuk. Ezenkívül lehetőség van az oktatási jogok biztosához, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy az alapvető jogok biztosához fordulni.
Legjobban: