Az emberiség történetében jónéhányszor előfordult, hogy olyasmivel igyekeztek betegségeket és tüneteket gyógyítani, ami vagy egyáltalán nem hatott, vagy éppen kifejezetten károsnak bizonyult a páciens számára.
A Cracked.com weboldal összegyűjtötte a valaha használt legbizarrabb és legveszélyesebb terápiákat, amelyektől az orvosok és a betegek gyógyulást reméltek. Mai szemmel nézve sokszor érthetetlennek tűnik, hogyan is gondolhatták a régiek, hogy az alábbi módszerek sikerrel járhatnak - persze nem kizárt, hogy ötven-száz év elteltével napjaink orvosi gyakorlatának egy részéről is kiderülhet, teljesen használhatatlan vagy akár veszélyes is. Nézzük sorjában, mivel próbáltak enyhíteni elődeink a legkülönbözőbb tüneteken.
Nyugtatószirup gyerekeknek
A 19. században számos tinktúrát, port és szirupot készítettek, amelyekkel a család legifjabb tagjainak vehemenciáját, esetleg a fogzás idején gyakran hallható sírást lehetett csillapítani. Ezek jellemzően elég hatékonynak bizonyultak, ami nem csoda, lévén, hogy a készítményeket telerakták különféle narkotikumokkal. A Mrs. Winslow's Soothing Syrup nevű készítményben például nem kevesebb mint 65 milligram tiszta morfium biztosította a nyugtató hatást. E szerek alkalmazásának végül a New York Times 1910-ben megjelent cikke vetett véget, amely rámutatott, hogy a "gyógyszerekben" "morfium-szulfát, kloroform, morfium-hidroklorid, kodein, heroin, porított ópium vagy kannabisz", vagy ezeknek az anyagoknak a kombinációja volt hivatott a gyereksírást lecsendesíteni. Ez sok esetben okozott halált vagy a drogokkal összefüggésbe hozható súlyos tüneteket.
A csodálatos higany
A folyékony fém mindig is lenyűgözte az emberiséget, nem csoda, hogy már i.e. 1500-ban is használták. Több száz éven keresztül tarotta magát a hiedelem, hogy a higany univerzális csodaszerként szinte bármire alkalmazható. Ha valaki lehorzsolta a térdét, higannyal kenegetést ajánlottak rá, ahogy emésztési panaszokra rostok helyett szintén a folyékony fém használatát tanácsolták. Azzal kevésbé foglalkoztak, hogy a higanymérgezés tünetei között olyan kellemetlenségeket említhetünk, mint a mellkasi fájdalmak, szív- és tüdőproblémák, köhögés, remegés, erőteljes izomgörcsök, pszichotikus reakciók, delírium és hallucináció. Nemi úton terjedő betegségek - például szifilisz - "megelőzésére" is használták.
Köhögésre heroint
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A veszélyes kábítószert az aszpirinről ismertté vált Bayer cég fejlesztette ki a 19. században, s köhögőrohamok megelőzésére ajánlották. Aligha szükséges részeletezni, milyen hosszú távú hatásai lehettek a heroinos kezelésnek. Egy biztos: ha sokáig használták, garantáltan nem kellett aggódni a köhögés miatt.
Áramütés impotencia ellen
A 19. században kezdték csodaszerként kezelni az elektromos jelenségeket, s nem kellett sok időnek eltelnie, mire valakiben felvetődött az ötlet, hogy az ágyban nyújtott teljesítményt is fokozni lehet, ha "felvillanyozzák" a pácienst. Lépten-nyomon reklámozták az elektromos ágyakat és áramütést leadó öveket, amelyekről azt állították, még a holtaknak is visszaadják a fickós kedvét. Bár a mellékhatásokról kevés szó esett, bizonyára nem lehetett túl kellemes a terápia, s arról sem maradtak fenn beszámolók, hogy mennyivel teljesítettek jobban az urak, akik vállalták a "megrázó" kezelést.
Lobotómia és vibrátor
Lobotómia
A 20. század első felében a lobotómia - a frontális lebeny kimetszése, vagy az ott futó idegpályák átvágása - óriási népszerűségre tett szert a pszichiátriai kezelések között, s gyakorlatilag miden mentális probléma - skozifrénia, depresszió, szorongás - kezelésére alkalmazták. A svájci dr. Gottlieb Burckhardt által 1890-ben kikísérlezett kezelést António Egas Moniz tökéletesítette 1936-ban, amiért 1949-ben orvosi Nobel-díjat is kapott. A döntéshozásért, a kognitív gondolkodásért és számos személyiségjegy kontrollálásért felelős agyterület durva roncsolása gyakran teljesen kiszámíthatatlan személyiségbeli változásokat, sok esetben pedig halált okozott. John F. Kennedy amerikai elnök húgán, Rosemary-n 23 éves korában hajtottak végre ilyen beavatkozást, miután édesapja panaszkodott az orvosoknak a lány hangulati ingadozásairól. Bár a műveletet személyesen a lobotómia egyik zászlóvivőjének számító dr. Walter Freeman végezte el, a műtét nem járt sikerrel. Rosemary megrekedt egy gyerek szellemi szintjén, vizelettartási problémái alakultak ki, beszéde pedig érthetetlen gügyögéssé torzult.
Vizeletterápia
A listán szereplő kezelési módszerek közül ez az egyetlen, amelyet még ma is alkalmaznak. A vizelet kis mennyiségben történő fogyasztásáról azt tartották, javítja az immunrendszert, feszesebbé teszi a bőrt - mint arról idén nyáron Medveczky Ilona is beszámolt az egyik magyar bulvármagazinnak - és így tovább. Ennek ellenére egyelőre nincs tudományos bizonyíték arra nézve, hogy a módszer valóban működne.
Érvágás
Az érvágás technikája a görög kultúrkörből származik, s ez az egyik leghosszabb ideig alkalmazott orvosi módszer a történelemben: egészen a 19. századig fennmaradt. Számtalan tünetre használták a levertségtől az influenzán át a gutaütésig és a fulladásig. Valójában az egyetlen tünet, amelyet enyhíteni lehetett vele, a vér vasterhelése volt, de a hirtelen vérveszteségtől bekövetkező állapot - amelyet a kedélyállapot javulásával azonosítottak - miatt sokáig alkalmazták.
Fogyókúrapirulák
A 20. században kezdődött el a diétát helyettesítő pirulák alkalmazása. Sok ezek közül valóban elősegítette a fogyókúrát, de mellékhatásuk akár magas láz, szívelégtelenség, vakság, születési rendellenesség vagy halál is lehetett. Ennek ellenére az ötvenes-hatvanas években óriási mennyiségben adtak el ilyen pirulákból, bár ebben valószínűleg közrejátszott, hogy az akkor alkalmazott szerekben gyakran nagy mennyiségű amfetamin rejtőzött, amely erősen addiktív volta miatt meglehetősen márkahűvé tette a célközönséget, a háziasszonyokat.
Koponyalékelés
Az emberiség által ismert legősibb sebészeti beavatkozás, amelyet feltételezések szerint már a barlanglakók is alkalmaztak. A meglehetősen veszélyes gyakorlattal leginkább az agyvérzés és a migrén tüneteit próbálták enyhíteni, jellemzően csekély sikerrel. A koponyalékelést még napjainkban is alkalmazzák, igaz, csupán néhány, az orvostudomány által megkérdőjelezett intézményben. Az alapvető elképzelés - a koponyaűri nyomás csökkentése - nem feltétlenül rossz kiindulási alap, de a valóságban kevesen élték túl, hogy a koponyájukon tátongó nyílással távoztak a kezelésről.
Női hisztéria elleni terápia
Ez is érdekelhet
A viktoriánus korban se szeri, se száma nem volt az úgynevezett női hisztéria tüneteinek - amilyen az idegesség, az ingerlékenység vagy a hangoskodás -, amelyre halálosan komoly kórként tekintettek. Megmosolyogtató lehet az ellene alkalmazott terápia: az orvos által végrehajtott vaginamasszázs, amíg a "beteg" "hisztérikus rohamban nem tör ki". A találékony doktorok egy idő után saját kezük helyett megalkották a megfelelő segédeszközt, amely vibrátor néven ma is nagy népszerűségnek örvend a hölgyek körében. Igaz, ma már nem orvosi kezelésre alkalmazzák.
Legjobban: