Az összes koszorúér halálozás 32%-a a közvetlen tűzoltáskor fordul elő.
A tragédia néhány hónappal ezelőtt nálunk is bekövetkezett: a Műszaki Egyetemen keletkezett tűz oltásakor 3 tűzoltó vesztette életét. Az esemény megrázta az egész magyar társadalmat, a figyelem a tűzoltók tevékenysége felé fordult. Meg kell azonban különböztessük - mint a fenti esetben is - a tűzoltók baleseti halálozását és az állandó stresszhelyzetben végzett munka egészségkárosító hatását.
Egy híres amerikai orvosi újságban /N. Engl. J. Med./ nemrég a tűzoltók koszorúér betegségből eredő halálozásának statisztikai adatait közölték. A retrospektív vizsgálat tehát nem a baleseti halálozást, hanem szolgálat közben bekövetkezett, de coronaria betegségből eredő mortalitást elemezte. Az amerikai Szövetségi Sürgősségi Ellátásért felelős Ügynökség -FEMA- 1994 és 2004 közötti adatait dolgozták fel. Külön értékelték a különböző szolgálati periódusokban bekövetkezett halálozást, mint a koronária mortalitás "szolgálat specifikus rizikóját".
Az összes koronária betegségből eredő haláleset 32,1%-a tűzoltás alatt, 13,4%-a tűzriasztás során, 17,4%-a oltás után, útban visszafelé, 12,5%-a pedig fizikai training, gyakorlatozás közben fordult elő. Nem tűzesethez történő riasztás 9,4%-kal, míg más, sürgősségi szolgálattól független halálozás 15,4%-kal szerepel a statisztikában. Ez utóbbit alapul véve a tűzoltás közben bekövetkezett koronária halálozás rizikója 12,1 - 136-szor nagyobb, a riasztás 2,8 - 14,1-szeres, az oltás utáni periódus 2,2 - 10,5-szörös, az edzés pedig 2,9 -6,6-szoros rizikónövekedést eredményez.
Statisztikai adatok szerint a tűzoltók munkájuk során /éves átlagban/ mindössze 1-5%-ban végeznek közvetlen tűzoltást, mégis az összes koszorúér halálozás 32%-a ebben a periódusban fordul elő. Munkájuknak ez a periódusa kerekítve 10-100-szoros rizikónövekedéssel jár, a sürgősségi szolgálattól független halálozáshoz képest.
Hogyan válik az izgalmi állapot, az aktuális stressz helyzet közvetlen halálokká?
Több magyarázat is lehetséges. Koszorúér betegség során a szívizmot ellátó artériák egy-egy, vagy akár több szakasza is beszűkült, az érintett ellátási terület keringése megromott. Az aktuális stressz a beszűkült koszorú erek további szűkülését okozva, akár az ér teljes elzáródását, vagyis infarktus kialakulását eredményezheti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koszorúerekben az áramlás a szívizom elernyedt állapotában, azaz diastoléban jelentős, szívizomösszehúzódás, vagyis sistolé alatt csekély. Így van ez egészséges és beteg koronáriák esetében is. A stressz helyzet növeli a pulzusszámot, vagyis a szívverések számát, ez pedig a diastole idejének lerövidülésével jár. Rövidebb diastole rosszabb ill. tovább romló koronária áramlást okoz...
A legvalószínűbb és a leggyakoribb magyarázat azonban a "plakk leválás". Koszorúér betegségben az ér belső felszínén felrakódások helyezkednek el. Ezeket plakkoknak nevezik. A plakkok felszínét sokáig érbelhártya /intima/ borítja. Az aktuális stressz helyzet növeli a pulzusszámot, növeli a vérnyomást, ezek pedig az érfalra hatva az érbelhártya sérülését okozzák. Az érbelhártyán berepedés, azaz folytonossághiány keletkezik, a plakk fedetlenné válik. A vérlemezkék, majd a véralvadás igyekszenek a sebet betakarni, aktivációjuk azonban sokszor túlméretezett és az ér lumenét elzáró thrombus kialakulásához vezet. A történést a klinikum infarktusnak nevezi.
Valószinűleg a felsoroltak egyszerre, egymás mellett "bűnös szereplői" a történetnek.
Tűzoltónak lenni veszélyes mesterség, de veszélyes mesterség a katasztrófa elhárítás, a mentők munkája, a terror elhárítóké vagy akár a sebészeké is. Közös bennük a folyamatos stressz helyzet, melyben tevékenységüket végzik. A stressz a mellékvesében adrenalin felszabadulást okoz, ami a keringésbe jutva izgalmi állapotot, pl. szapora pulzust, magasabb vérnyomást eredményez. Az állandó stressz helyzet káros az egészségre, mert az adrenalin előbb-utóbb az arteriák átépüléséhez vezet, majd érbetegséget, érelzáródást /pl. koszorúér betegséget, anginát, vagy infarktust/ okoz.
2007-07-09 07:49
Ez is érdekelhet
Forrás: Weborvos Dr. Káli András PhD.
Legjobban: