Budapest, 2007. június 19. (MTI) - A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társaságának kezdeményezésére szerdán hirdetik ki Budapesten, a Duna Palotában az Egészséges Szív Európai Chartáját - adta hírül a szívalapítvány közleménye.
A charta üzenetét ünnepi ülésen ismertetik Horváth Ágnes egészségügyi miniszter jelenlétében. Információk a chartáról a http://www.mnsza.hu/szivbetegkockazateucharta.htm honlapon érhetők el.
Európában a szív- és érrendszer kórja az első számú gyilkos, európai polgárok milliói vesztik életüket minden évben. A keringési betegségek döntő többségét napjainkban az érelkeményedés, érelmeszesedés alapján létrejövő állapotok jelentik, idetartozik a szívinfarktus, a szélütés, a végtagi erek elzáródása.
Az érrendszer betegségei hosszú, tünetmentes lappangási" időszak után manifesztálódnak, ilyenkor már nem lehet megszüntetni, meggyógyítani a bajt, legfeljebb az állapot romlását lehet lassítani, esetleg időlegesen megállítani.
Az érrendszer megbetegedését döntően a káros életmód, a helytelen létforma okozza, kialakulása az életmód megváltoztatásával megelőzhető, előfordulása akár a negyedére csökkenthető. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a megfelelő életmód a fogantatás pillanatától számít, az ártalmas életmód-modell rögzülése, és ennek nyomán az érrendszer betegsége egyaránt ekkor kezdődhet, kezdődik.
Brüsszelben az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és a Szívalapítványok Európai Hálózata (EHN) kezdeményezésére, az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával június 12-én hirdették ki az Egészséges Szív Európai Chartáját.
A Charta több mint az egészségnevelési kampányok folytatása. Széles társadalmi, nemzeti és nemzetközi összefogásra van szükség, az orvosszakmai munkán túlmenően érdemi politikai döntésekre és média-megnyilvánulásokra is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány közleménye szerint az oktatásban el kell érni, hogy a tanulók növeljék napi fizikai aktivitásukat, el kell érni a fejenkénti minimálisan 400, optimálisan 600 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztást. A reklámok esetében ki kell vívni, hogy elsősorban a gyümölcs- és zöldségféléket és ne a sós, cukros, zsíros összetevőjű ételeket népszerűsítsék. Határozottabb törvényi lépéseket kell tenni mind az aktív, mind a passzív dohányzás visszaszorítására mindehhez pedig az kell, hogy a politikusok tájékozottan működjenek együtt a szakmával.
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma)
Legjobban: