„Ezt a kísérletet egereken végeztük el, de az előzetes eredmények azt jelzik, hogy lehetséges az emberi bőrsejtek átprogramozása is a vörös vérsejtek előállítására. Az egyik lehetséges alkalmazása ennek a technikának az, hogy személyre szabott vörösvértesteket állítsunk elő vérátömlesztéshez, de ez még távol áll a klinikai valóságtól” – mondta Johan Flygare a kutatócsoport vezetője.
Minden egyednek megvan a saját genetikai kódja, amely egy teljes használati utasítást leírja, hogy az összes szerv összes sejtje hogyan képződjön. Ez a használati utasítás van eltárolva egy specifikus DNS-szekvencia formájában a sejtmagban. Minden emberi sejtben – agy, izom, zsír, csont és bőr sejtek esetében is – pontosan ugyanaz a kód. Ami megkülönbözteti a sejteket, az az, hogy a sejt a kód melyik fejezetét képes olvasni. A kutatócsoport a Lund Egyetemen azt akarta kideríteni, hogy a sejtek hogyan nyitják meg azt a fejezetet, amely útmutatást ad a vörösvérsejtek termeléséhez. A hámsejtekhez, amelyekből a kutatás kiindult, megvolt az utasításkészlet, de azt nem tudták, hogy a vörösvérsejtek fejezetéhez hogyan férhetnek hozzá.
Egy retrovírus segítségével több mint 60 gén különböző kombinációit illesztették be a bőrsejtek genomjába, míg a próbálkozásaik eredményeként a bőr sejtek egy nap aztán nekiláttak vörösvérsejteket előállítani. Az erről szóló tanulmány a Cell Reports tudományos folyóiratban jelent meg.
„Ez az első alkalom, hogy bárkinek valaha is sikerült az bőrsejteket a vörösvérsejtek termelésére késztetni, ami hihetetlenül izgalmas” – mondta Sandra Capellera, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmányból kiderül, hogy ki a 20 ezer gén közül csak négyre van szükség a bőrsejtek átprogramozásához, hogy előállítsák a vörösvérsejteket. De mind a négyre szükség van annak érdekében, hogy működjön a folyamat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felfedezés több aspektusból is jelentős. Részben biológiai szempontból – mert érthetővé válik, hogy milyen genetikai utasításokra indul meg a vörösvérsejt termelése –, részben pedig terápiás szempontból is, mivel ez lehetőséget teremt, hogy a páciens saját sejtjei állítsanak elő számára vérsejteket. Jelenleg kevés a véradó, s például a krónikus vérszegénységgel küzdő betegek számára is nagy előrelépést jelenthet egy ilyen technológia klinikai alkalmazása.
Johan Flygare kifejtette: „Az öregedő népesség egyre több vértranszfúziót kíván a jövőben. Ehhez a vér egyre gyakrabban érkezik más országból, ha ritka vércsoportról van szó. Ez azt jelenti, hogy nem mindig áll rendelkezésre megfelelő vér."
Ez is érdekelhet
A vörösvérsejtek a leggyakoribb sejtek az emberi szervezetben, és azért van szükség rájuk, hogy szállítsák az oxigént és a szén-dioxidot. Világszerte emberek milliói szenved vérszegénységben, ami egy olyan állapot, amelyben a páciensnek nincs kellő mennyiségű vörösvérsejtje. A krónikus vérszegénység a leginkább problémás betegség. Ennek kezeléséhez rendszeres vérátömlesztésre van szükség különböző donoroktól. De egy idő után előfordulhat, hogy a beteg allergiás lesz egy adott donor vérére. Ezt a problémát teljesen kiküszöbölheti, ha a szervezet saját sejtjei termelik meg a szükséges vért a transzfúzióhoz. Ez komoly enyhülést hozhatna az érintetteknek ebben a betegcsoportban. Azonban további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, az így előállított vér megfelelően teljesít-e az élő szervezetben. Forrás: sciencedaily.com
Legjobban: