Nem egyik napról a másikra alakul ki a hipertónia, már fiatal-középkorban elkezdődhet, csak ekkor még nem jelennek meg a tünetek. Az is nehezíti a felismerést, hogy ez a korosztály nem igazán jár szűrésekre, így nem ismerik fel a korai - például fehérjeürítés a vizeletben, csökkent boka/kar index - figyelmeztető jeleket - hangsúlyozza dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke.
Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás figyelhető meg a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban - véli dr. Kiss István. Továbbra is az a helyes, ha 140/90 alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idősek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. "Az idősebb betegeknél meg kell találni azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsuk az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjük a vérnyomást azon határ fölé, amikor nagy az infarktus és a stroke kockázata" - tette hozzá.
Gyógyszerszedés: de hogyan?
A gyógyszerszedés megbízhatósága nagyrészt attól függ, hogy az orvos milyen mértékben hangsúlyozza az időben történő gyógyszerbevétel jelentőségét a betegség megelőzése, illetve romlásának fokozódása szempontjából - derül ki korábbi felmérésekből. A magasvérnyomás-betegségnél a vérnyomás egészséges napi ritmusa miatt fontos, hogy minden nap azonos időpontban történjen a gyógyszer bevétele. A gyógyszeres kezelés hirtelen abbahagyása a vérnyomás ugrásszerű emelkedéséhez vezethet, a terápia újrakezdése kóros vérnyomás-ingadozással járhat, súlyos szövődményeket is eredményezve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ön megkérdezi kezelőorvosát?
Minden gyógyszerreklám végén elhangzik: kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Mégis, a legtöbb beteg passzív amikor a gyógyszerekről kap tájékoztatást, nincsenek kérdései azokkal kapcsolatban. Némethi Erikával, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, miért fontos tudatos betegnek lenni.
"Nem vagyunk túlzottan tudatosak a gyógyszerhasználatban" - hangsúlyozza Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ügyvezető igazgatója. A legtöbben évekig szedik ugyanazt a készítményt, és nem tudnak róla, hogy időközben esetleg született hatásosabb megoldás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek szinte soha sem kérdezik meg az orvost, hogy mikortól létezik az a gyógyszer, amit felírtak neki. Pedig jó, ha tudjuk, hogy az új kutatások célzott hatású molekulákat eredményeztek, az új fejlesztésekhez sokkal korszerűbb értékelési módszerek, szigorúbb gyógyszerbiztonsági előírásoknak felelnek meg.
A korábban törzskönyvezett gyógyszerekkel szemben az új, innovatív szerekkel kapcsolatban már alapelvárás, hogy akár több tízszeres beteganyagon végzett klinikai vizsgálatok után szülessen meg csak a törzskönyvezés. Ráadásul a bevezetést követő időszakban is megfigyeléses vizsgálatok futnak, hogy bebizonyosodjon, valóban nincs semmi gond az adott gyógyszerrel kapcsolatban. Megnyugtató hír, hogy az innovatív gyógyszeripari vállalatok 50 százalékkal megelőzik az IT szektort a kutatás-fejlesztésre fordított összeg tekintetében. Ennek a ráfordításnak eredményeként számos a magas vérnyomás kezelését is.
Beregi László szabadalma
A magas vérnyomás kezelésében az indapamid az egyik leginkább elterjedt, legszélesebb körben alkalmazott hatóanyag - feltalálójára, Beregi Lászlóra pedig joggal lehetünk büszkék, mi magyarok is. A magyar származású világhírű kutató nevéhez nem kevesebb, mint 40 szabadalom kötődik, köztük olyan hatóanyagoké, mint a gliclazid és az indapamid, ezek ma is szerves részei az életünknek. Beregi László 1919-ben született, Magyarországon. A franciaországi Grenoble-ban végezte mérnöki tanulmányait, majd visszatért szülőhazájába, ahol mérnökként dolgozott. 1956 után kényszerült elhagyni az országot, majd nem sokkal megérkezése után részt vett a suresnes-i Servier Kutatóintézet alapításában, amelyhez 1960 januárjában csatlakozott.
Ez is érdekelhet
A pragmatikus gondolkodású és műszaki végzettségű Beregi a gyógyszer problémáját igen sajátosan közelítette meg. A molekulára nem csupán kisebb részelemek összességeként tekintett. Éppen ez az átfogó látásmód volt az, ami lehetővé tette a fejlesztés során felmerülő nehézségek lehető leghatékonyabb leküzdését. Fáradhatatlan olvasóként a szakirodalom elemzésekor talált fogódzók közül egyetlen egyet sem hagyott figyelmen kívül, még ha néha régebbi szakirodalomból merített is ötleteket, számos alkalommal tett tanúbizonyságot igazi modern gondolkodásról azzal, hogy volt bátorsága az addig elfogadott elképzelések gyökeres megváltoztatásához.
Legjobban: