A tüneteket aszerint is megkülönböztetjük, hogy csak rövidebb vagy hosszabb ideig észleljük-e. Utóbbi esetben krónikus betegségről van szó, amit például a pajzsmirigy jóindulatú megnagyobbodása okozhat, jódhiány esetén. A nyelési nehézséget manapság már jól lehet kezelni, de ha a tünetek nem enyhülnek, orvoshoz kell fordulni. A nyelési fájdalomnak sokféle oka lehet, ami abból adódik, hogy a nyelésnek is több fázisa és funkciója van. Ennek megfelelően lehet a szájban, a garatban, a nyelőcsőben vagy a gyomor nyílásánál.
- A szájüreg és a garat környékén leginkább a mandula vagy a gége gyulladása okozza a fájdalmat, vagy akut torokgyulladás esetén a hideg és a megfázás. A betegek ilyenkor súlyos nyaki fájdalomban szenvednek, és folyamatosan úgy érzik, mintha lenne a torkukban valami. A nyálkahártya sérülése pedig nehezíti a nyelést.
- A nyelőcsőszűkület is okozhat nyelési nehézséget, amelynek akár daganat is lehet az oka. A nyelőcső falában kialakultaneurizmais gátolhatja a lenyelt élelmiszer haladását.
- Ha a gyomor bejáratánál vannak záróizom-problémái a betegnek, az gyakran okozhat savas refluxot és gyomorégést, ami szintén nyelés nehézségekhez vezethet.
- A háttérben állhat a pajzsmirigy is, azaz a jódhiány miatt kialakult jóindulatú megnagyobbodás. Ez alulműködéshez vezet, mivel a pajzsmirigynek jódra van szüksége a hormontermeléshez. Ennek hiányában megduzzad, hogy nagyobb felületen tudja felvenni a jódot. A duzzanat egy idő után ki is tapintható, akadályozza a nyelést és a légzést is.
- Ha a nyelési nehézséget tumor okozza, megfigyelhető, hogy csak a nyak egyik oldalán érezzük.
- Súlyos idegrendszeri betegségek is állhatnak a nyelési nehézség hátterében: stroke, demencia, szklerózis multiplex vagy Parkinson-kór. Gyakori szövődmény ezeknél a betegségeknél, amikor az étel a tüdőbe kerül, és ott súlyos tüdőgyulladást okozhat.
- Nem túl gyakoriak, de előfordulhatnak genetikai betegségek is, amelyek a nem megfelelő izomfejlődéssel állnak kapcsolatban.
- Kisgyerekeknél az is okozhat nyelési nehézséget, hogy idegen tárgyakat nyelnek le játék közben.
- Végül beszélhetünk olyan pszichikai rendellenességekről is, amelyek akár öntudatlanul is nyelési problémákhoz vezetnek még akkor is, ha semmilyen fizikai elváltozás nem indokolja ezt.
A nyelési nehézség egy bizonyos fokig otthon, házi praktikákkal (akár gyógyszer nélkül is, de inkább azzal együtt) kezelhető, csak tudnunk kell a pontos okát. Egyrészt igyunk nagyon sok folyadékot, hogy torkunkban nedvesen tartsuk a nyálkahártyát, és enyhítsük a gyulladást. Igyunk meleg tejet mézzel, citromot, vagy együnk meleg leveseket. A gyógyteák (különösen a kakukkfű és a zsálya) is jók lehetnek a nyelési fájdalmakra, nyugtató hatásuk miatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tegyünk, ha nehezen megy a nyelés? A sál és a meleg borogatás is nagyon hasznos, olcsó és egyszerű, akárcsak a megfázás miatti orrdugulás esetén a sós vizes inhalálás. Ez fellazítja a légutakban a letapadt váladékot. A dohányzást pedig azonnal hagyjuk abba a betegség idejére. A jódhiány megelőzése érdekében jobban figyeljünk az étrendünkre, rendszeresen legyen benne hal, a tüneteket pedig fájdalomcsillapítóval enyhíthetjük .
Ha azonban ezek a tünetek rosszabbodnak, azonnal látnia kell miket orvosnak, aki az eset súlyosságától függően szondás táplálást is elrendelhet, vagyis amikor az étel egy csövön keresztül jut a bélrendszerbe. Ha a háttérben idegrendszeri izombetegség áll, nyelési gyakorlatok segíthetnek. Tumor esetén kemoterápia vagy sugárkezelés választható, ez függ a daganat elhelyezkedésétől, méretétől és típusától.
A nyelési nehézségek idősebb korban gyakoribbak, különösen azoknál, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. A korral az ízérzékelés és az étvágy is megváltozik, emiatt kevesebb folyadék kerül a szervezetbe. Ez pedig azért nehezíti meg a nyelést, mert szárazabbak lesznek a szájban és a torokban lévő nyálkahártyák.
Legjobban: