Az illat áru lett, üzleti portéka. Bőrgyógyászok szerint nem csupán kedvelt divatcikkek velejárója, hanem bőrt károsító, irritáló anyag is. Nem véletlen, hogy a Magyar Dermatológiai Társulat nemrégiben megtartott tudományos kongresszusán egyre több szó esett az allergiás eredetű bőrbetegségek témakörében a különféle bőrtüneteket provokáló illatanyagokról.
Temesvári Erzsébet, a Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika professzora elmondja, hogy főként az utóbbi egy-két évtizedben kerültek az illatanyagok a bőrgyógyászok figyelmének központjába mint úgynevezett kontakt allergének.
- Az allergia egyfajta túlérzékenység, az immunrendszer túlzott reakciója, amelyet sokféle anyag, környezeti ártalom kiválthat a pollenektől a fémeken át az élelmiszer- és gyógyszer-adalékanyagokig. Az utóbbi időkben viszont előkelő helyre került e sorban a kozmetikai szerek széles körű terjedése révén az illatallergia - hangsúlyozza.
- Az illatok mindennapi életünk velejárói. Melyektől kell leginkább tartanunk és óvakodnunk?
- Egy kozmetikumban akár 200 féle illatanyag is előfordulhat, és a variációk száma több ezer is lehet. Előre megmondani szinte lehetetlen, hogy ki mire lesz érzékeny, kinél melyik okoz bőrelváltozást vagy esetleg súlyosabb tüneteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az biztos, hogy a bőrallergiát kiváltó anyag közvetlen érintkezés, tehát kontakt úton hat, mégpedig igen gyorsan, legtöbbször perceken belül, néha késleltetve, több óra után. Leggyakoribb tünetei: bőrpír, viszkető érzés, kiszáradás, hányás, bőrberepedés, duzzadt piros foltok, súlyosabb esetben ödéma, ekcéma, asztmatikus fulladási roham is kísérheti. Ha meg tudjuk figyelni, hogy milyen provokáló illatanyag okozta a tüneteket, akkor a legegyszerűbb ezeket elkerülni, használatukat mellőzni. Ha ez nem sikerül, akkor bőrgyógyászati tesztek segítségével kell "kiszűrni" az ártalmas illat- és vegyi anyagokat.
- Kik a veszélyeztetettek, vannak-e erre vonatkozó adatok?
- Általában a fehér bőrű, világos hajú emberek, a nők dominanciája egyértelműen kimutatható, hiszen 90 százalékuk használ szinte naponta valamilyen kozmetikumot. A férfiaknak viszont csak 70 százaléka kerül rendszeresen kapcsolatba ilyen anyagokkal. Általánosítani nem lehet, a legtöbb esetben az egyéni hajlam a meghatározó. A kozmetikai ipar gyors fejlődése, a kozmetikumok divatcikké válása révén egyre több a felhasznált illatanyag, adalék és konzerváló, valamint dúsító szer, amelyek közül bármelyik okozhat lokális, azaz kontakt bőrallergiát. A komponensek rendkívül sokfélék. Néhány példa: henna, lanolin, gyanta, formaldehid, vanília, fahéj, mentol, perubalzsam, tölgymoha, és a sokféle gyümölcs meg virágillat.
Mi szabhat gátat a terjedésnek?
A főorvosnő közlése szerint bármely testrészen kialakulhat kozmetikai jellegű bőrallergia - arcon, testen, fejbőrön, intim testrészeken. Bőrápoló szerek, arcszeszek, arcvizek, samponok, dezodorok, tusfürdők, különféle sprayk, szappanok, rúzsok, púderek, alapozók, fogkrémek, szájvizek, borotvahabok, illatosított papír zsebkendők, intimbetétek, toalettpapírok mind tartalmazhatnak bőrirritáló illatanyagokat.
A múlt század hatvanas éveiben felgyorsult az allergológia fejlődése, ezzel együtt megnőtt az allergiás betegek száma is. A XX. század pestisének nevezett kór a lakosság 20 százalékát érinti, és a tendencia sem biztató. Modern életstílusunk, kifinomult divatigényeink, és a kozmetikai ipar "bravúrjai", újabb és újabb illatos készítményei kedveznek az allergia terjedésének. Ennek csak a felhasználók körültekintő önfegyelme, tájékozottsága és a szigorú termékszabályozás szabhat gátat.
- Az Egyesült Államokban már a XIX. században is tiltottak be kozmetikai illatanyagot - idézi fel a főorvosnő -, például a pézsmáét, és több nemzetközi szervezet kezdeményezésére lépéseket tettek a kozmetikumokban felhasznált hatóanyagok koncentrációjának csökkentésére, mint például a bergamot olaj vagy a tölgy moha esetében. Mindez azonban nem elegendő. Az illatérzékeny betegek megfelelő felvilágosítása, illetve több illatmentes kozmetikum piacra dobása hatékonyabb védelmet jelentene.
Ma már vannak ugyan illatmentesként hirdetett, antiallergén kozmetikumok az üzletekben, de arról nem adnak tájékoztatást, hogy milyen "fedőillatokat" tartalmaznak. Az eredeti agresszív illat elnyomására a kozmetikumokban gyakran van eukaliptusz, rózsaolaj, vanília, mentol, és bizony ezek kis mennyiségben is okozhatnak bőrallergiát. Az Európai Kontakt Dermatitisz Csoport már több éve szorgalmazza a pontos és megbízható megjelölést, részletes, minden összetevőre kiterjedő vevőtájékoztatót a kozmetikai termékeken, de ezek a törekvések még nem vezettek kellő eredményre.
Magyarországon van kozmetikai törvény, a népjóléti miniszter 7/1994-es törvénye. A bőrgyógyászok tapasztalata szerint azonban a törvény végrehajtásának ellenőrzése nem elég hatékony, hiszen a bőrallergiát okozó kozmetikumok - főként a bennük lévő illatanyagok felhasználása és a nem megfelelő fogyasztói tájékoztatás következtében - fénykorukat élik.
Ez is érdekelhet
A kozmetikai ipar kétségtelenül vevőigényeket elégít ki, amikor rafinált, különleges illatokkal hódít a piacokon, ugyanakkor fokozottabb figyelmet kellene fordítania arra, hogy a magyar bőrbetegek 8,2 százaléka érzékeny a különféle illatanyagokra. A legkelendőbb piacvezető termékek előállítása során sem lehet ezt a tényt figyelmen kívül hagyni, mert a vegykonyhák leghódítóbb illata sem "írhatja felül" a bőrgyógyászati allergiák kialakulásának elkerülhetőségét.
Legjobban: