Ha egy betegen elhatalmasodik a depresszió , az nagyon megnehezíti, hogy megtalálja a motivációt a cukorbetegség kezelésére, köztük a szükséges napi rutinok betartására. "Amikor egy cukorbetegnél kialakul a depresszió, a betegség várható kimenetele sokkal rosszabbá válik. Sőt igen rosszak lesznek a kilátásai" - mondja Stacey Kaltman, a Georgetown Egyetem klinikai pszichológusa a Diabetes Forecast magazinnak.
Amikor Kaltman beszélgetéseket folytatott a washingtoni klinikákon dolgozó egészségügyi szakemberekkel, rájött, hogy az egészségügyi intézmények a depressziót és a cukorbetegséget hibás megközelítéssel kezelik, amit meg kell változtatni. A legfontosabb megállapítása az volt, hogy bár a két probléma gyakran együtt fordul elő, mégis külön igyekeznek meggyógyítani őket. "Az emberek azt hiszik, ha megoldják az egyiket, talán a másik is jobb lesz. De ha egy ember több összefüggő betegséggel küzd, akkor nincs értelme ezeket egymástól elkülönítve kezelni" - mondja a pszichológus.
Az Amerikai Diabétesz Társaság támogatásával Kaltman hozzáfogott egy viselkedés kezelési program kidolgozásának, amely a cukorbetegséget és a depressziót egyidejűleg célozza meg. Állítja, hogy ez könnyebb volt, mint amilyennek hangzik. Sok olyan életmódváltási ajánlás létezik, amely egyben a hangulatjavításért is képes tenni. "A testmozgás egyértelműen jó mind a depresszió, mind a cukorbetegség kezelésére. Azok az emberek, akik kimozdulnak otthonról, és aktívan élik az életüket, jobban érzik magukat, és jobban képesek kezelni a cukorbetegséget is" - szögezte le.
Kaltman és csapata többek között motivációs beszélgetéseket kezdett a betegekkel, s egy-egy 45 perces személyes tanácsadás során arra ösztönözték őket, hogy tűzzenek ki maguknak elérhető célokat az egészséges életmódra való átállásban. Például, megkérték őket, hogy végezzenek olyan tevékenységeket, amelyeket nagyon élveznek, de amelyek a cukorbetegségük kezelése közben kihívást jelentenek. "Ahelyett, hogy előadást tartottunk volna neki, arra törekedtünk, hogy a beszélgetéssel kihúzzuk belőlük, amit már egyébként is tudtak, és kialakítsák azokat a célokat, amelyekre képesek fókuszálni" - mondja Stacey Kaltman.
Minél több beszélgetést folytattak le, a szakemberek annál inkább biztossá váltak benne, hogy a kulturális tényezők nagy szerepet játszanak mind a diabetes, mind a depresszió létrejöttében. Nyilvánvaló volt például, hogy szegényes vagy helytelen étrend komolyan közrejátszik a megbetegedésekben.
De rávenni az embereket, hogy a megszokott nehéz, zsíros vagy cukros ételeket salátákkal váltsák fel egyik napról a másikra, képtelenség. Kaltman arra is rájött a magányos spanyolajkú bevándorlókkal folytatott beszélgetésekből, hogy az étel nem csak ízlés- vagy szokásbeli kérdés számukra, hanem egyfajta menedék. Az étel ugyanis nagyon fontos kapcsolatot jelent számukra az otthonnal. Ezért arra próbálták ezeket az embereket ösztönözni, hogy lépésről-lépésre alkalmazzanak egészségesebb alapanyagokat, például teljes kiőrlésű tortillát készítve iktassák ki a fehér liszt fajtákat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tesztprogramban 18 beteg vett részt, akik mind több hónapon keresztül kaptak tanácsokat. "A betegek nagyon tetszett, amit csináltunk. Úgy érezték, hogy végre valaki meghallgatja őket és gondoskodott róluk, ettől pedig végrehajtották a szükséges változtatásokat" - jelentette ki a pszichológus.
A projekt kiértékeléséből kiderült, hogy a betegeknek sikerült a vércukorszintjét csökkenteni, és a depressziójukon javítani. Egy dologra nem tudták rávenni őket, a több mozgásra, testedzésre.
A módszer összehasonlító vizsgálata, és kiterjesztésének előkésztése folytatódik.
Ez is érdekelhet
Forrás: Diabetes Forecast
Legjobban: