Világszerte több millió ember szervezete termel elégtelen mennyiségű inzulint . A hasnyálmirigy bétasejtjeiben termelődő hormon elégtelen mennyisége a fő oka az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségnek , amelyek kezelés hiányában halálos következményekkel járnak. Napjainkban már injekcióval is könnyedén pótolható az inzulin , az orvostudomány fejlődése pedig újabbnál újabb innovációkkal könnyíti meg a diabéteszes betegek életét. Az inzulin izolálásától eltelt évtizedek során sokat változott a betegek kezelése, melyeket november 14-én, a Diabétesz Világnapján foglaltunk össze.
Sertésből és szarvasmarhából vonták ki
Pontosan 125 évvel ezelőtt, november 14-én született Frederick Banting , akinek az inzulin felfedezését köszönhetjük. Azt már a kanadai orvos felfedezése előtt is gyanították, hogy a hasnyálmirigy valahogyan szabályozza a vércukorszintet (ezt a felfedezést 1856-ban tette egy Claude Bernard nevű francia orvos), és ha sikerülne izolálni az ezért felelős vegyületet, azzal a cukorbetegség is kezelhetővé válna. Ez a folyamat először Bantingnél zárult sikerrel, miután az orvos állatkísérletekkel bizonyította, hogy a hasnyálmirigyből előállított kivonat képes helyreállítani a vércukorszintet.
Az inzulininjekció 1922 januárjában mentette meg az első életet: a világon elsőként egy diabéteszes kómában fekvő kamaszfiúnak adták be, akinek már csak órái lettek volna vissza, a szer hatására azonban felébredt, és állapota gyorsan javulni kezdett. Így vált az addig halálos betegségként bejegyzett cukorbetegség gyógyíthatóvá.
Az ezt követő évtizedekben az inzulint főként sertés, illetve szarvasmarha hasnyálmirigyéből vonták ki. Ez lehetővé tette a gyors hatású szer előállítását, viszont a nem teljesen steril módszerek miatt állati eredetű anyagokkal is szennyeződött az inzulin, ami sokaknál allergiás reakciót váltott ki. Az aminosavak pontos összetételét 1953-ban sikerült először beazonosítani, ami lehetőséget teremtett egy emberi inzulinnal megegyező szer szintetikus előállítására. Végül a géntechnika hozott áttörést a nyolcvanas évek végén, melynek köszönhetően az állati eredetű inzulint fokozatosan felválthatta a humán inzulin. Magyarországon 1996-ban fejeződött be a cukorbetegek átállítása humán inzulinokra - ismertette a Diabetes.hu .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az inzulin típusai
Ez is érdekelhet
Napjainkban az inzulin már négy különböző formában kapható, melyek között a fő különbség a hatás fellépéséhez szükséges idő, illetve annak időtartama. A gyors hatású inzulint körülbelül 15-20 perccel étkezés előtt, vagy közvetlenül étkezés után kell adagolni, és körülbelül 6-8 órán keresztül biztosítja a szervezet megfelelő működését. A középhatású inzulint reggelente adják be, és hatását ugyan jópár (8-10) óra múlva fejti ki, de 12-18 óráig hat. Ennél is tovább, körülbelül 28-36 órán keresztül hat a szervezetben a hosszú hatású inzulin, így ezt elegendő naponta egyszer adagolni. A közelmúltban jelent meg az ultragyors hatású inzulin, melynek előnye, hogy már közvetlenül étkezés előtt is beadható, nem kell az adagolásával várni.
Legjobban: