"Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a magasabb gyermekkori testtömegindex (BMI) csökkentheti a mellrák kialakulásának kockázatát mind a menopauza előtti időszakban, mind azt követően. Mindazonáltal fontos tisztázni, hogy a testsúly gyarapodására nem tekinthetünk a mellrák megelőzésére szolgáló módszerként. Oly' sok egészségügyi veszélye van a túlsúlynak és az elhízásnak, hogy kulcsfontosságú a nők számára, hogy életük során egészséges testsúlyt tartsanak fenn" - idézi az eurekalert.org dr. Dorthe Pedersent, az idei online Európai Elhízástudományi Kongresszus programjában részletesen bemutatott tanulmány vezető szerzőjét.
Pedersen és munkatársai több mint 173 ezer dán nő adataival dolgozhattak a koppenhágai iskolai egészségügyi regiszterből: az 1930 és 1996 között született nők magasságát és testsúlyát évente rögzítették ebben 7 és 13 éves koruk között. A mellrákos megbetegedéseket a kutatók a dán rákregiszterből vett kimutatások segítségével azonosították a résztvevők körében. Az összevetésből kiderült, hogy az átlagosan 33 éves nyomonkövetési időszak során 4051 nőnél diagnosztizáltak mellrákot a változókort megelőzően, egészen pontosan 55 éves koruk előtt, míg 5942 nőnél a menopauza után.
Az elemzés összességében fordított arányosságot talált a gyermekkori testtömegindex és a mellrák kialakulásának kockázata között. Magyarán ahogy emelkedett az iskolás lányok BMI-értéke a vizsgálatban, úgy csökkent annak veszélye, hogy a későbbiekben emlőrákot mutassanak ki náluk. Ha például az eredmények tükrében két hétéves lányt vetnénk össze, úgy 2,4 kilogramm különbség esetén a magasabb testsúlyú kislánynál 7 százalékkal alacsonyabb lenne a menopauza előtt és 10 százalékkal a menopauza után kialakuló mellrák kockázat, mint a másik gyermek esetében.
A tanulmány szerzői további vizsgálatokat sürgetnek annak feltárására, hogy milyen folyamatok húzódhatnak meg az általuk kimutatott összefüggés mögött. Emellett leszögezik, hogy felfedezésük csupán egy összefüggésre mutat rá, ezáltal nem lehet belőle ok-okozati következtetéseket levonni. Ezen felül a kutatásnak akadtak korlátai, beleértve, hogy a testtömegindex sem ad tökéletes képet a testsúlyról. Még azonos BMI-érték mellett is eltérő lehet például a zsír eloszlása a testen belül, illetve a testzsírszázalék terén is lehetnek különbségek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: