A daganatos betegségekben szenvedők rendkívül kiszolgáltatottak. Az életüket féltő betegek és családtagjaik bármilyen reménybe belekapaszkodnak, és hajlamosak olyan irreális állításokat is elhinni, amelyeket különben azonnal elutasítanának. Ezért a rákos betegek jelentik a bizonyítatlan hatékonyságú (leginkább megtévesztő) csodaszereket kínáló vállalkozók fő célcsoportját.
A Magyar Nemzet az Independentet idézi a Yale Egyetem kutatásáról, amely a 34 millió kórtörténetet tartalmazó amerikai országos rákadatbázis adatait fésülte át, miközben arra a kérdésre kereste a választ, hogy az alternatív "gyógymódok" hogyan hatnak a daganatos betegek túlélési esélyeire. Kutatásuk eredménye az amerikai országos rákkutató központ folyóiratában jelent meg. Megállapításaik, bár maguktól értetődőek azok számára, akik tisztában vannak a tudományos kutatás és bizonyítás alapszabályaival, megdöbbentőek.
Az adatbázisból 280 olyan rákbeteget választottak ki, aki lemondott a konvencionális (bizonyítékokon alapuló) gyógykezelésekről, tehát a kemoterápiáról, a sugárkezelésről , a műtétről és a bizonyított hatékonyságú gyógyszerekről, és helyettük olyan beavatkozásokat választott, mint a homeopátia és társai (bár a szerzők nem tudták azonosítani, hogy az egyes betegek pontosan milyen alternatív terápiákat választottak). E "kezelt" csoport mellé választottak kétszer ennyi (560) olyan beteget, aki hallgatott orvosaira, és a bizonyított hatásosságú gyógymódokat fogadta el.
Az összes vizsgált ráktípusnál átlagosan a konvencionális gyógykezelésben részesülő emberek 78,3 százaléka volt még életben a diagnózis után öt évvel is, ellenben az alternatív praktikákkal próbálkozók 54,7 százalékával. Ha külön-külön megnézzük a daganatok fajtáit, még ennél is drasztikusabb túléléscsökkenést tapasztalunk, dacára az anekdotáknak, hogy egyesek kizárólag gyógynövényfőzetek vagy trópusi gyümölcsök segítségével gyógyultak meg a rákból. A tüdőrákban szenvedők kétszer gyakrabban halnak bele a betegségbe, ha elutasítják a bizonyítékokon alapuló terápiákat az alternatív módszerek javára, mellrák esetében viszont ötszörösére, vastagbélráknál pedig négyszeresére nő így a halál veszélye.
Ez is érdekelhet
Forrás: mno.hu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: