Az onkológiai centrumok, a szervezett szűrővizsgálatok helyzete, a kezelés irányelvek illetve a gyógyítás finanszírozásának kérdései álltak a középpontban az "Együtt a rák utáni életért" elnevezésű kerekasztal- konferencián, amit a Magyar Rákellenes Liga rendezett meg immár második alkalommal.
A kezdeményező civilszervezetek mellett a rendezvényen jelen voltak a Sugárterápiás és Onkológiai Szakkollégium, az Onkológus Szakfőorvosi Kollégium, az Országos Onkológiai Intézet, a SE Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselői - olvasható a Magyar Rákellenes Liga közleményében.
Az onkológiai szakemberek úgy vélik, a hazai kezelési irányelveket (protokollokat) folyamatosan fejlesztik, és ma mintául szolgálnak a most készülő egységes EU protokollhoz. Azonban hiába vannak korrektül kidolgozott kezelési elvek, mondják az onkológusok, ha ezeket a finanszírozás nem követi. Az ideális megoldáshoz szükséges volna, hogy a finanszírozás egy egysége az első citológiai vizsgálattól egészen a gyógyulásig (vagy a palliatív ellátásig) terjedjen, illetve az is, hogy a finanszírozás "kövesse" a beteget, tehát ott és akkor gyógyulhasson, ahol és amikor leginkább indokolt.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az onkológiai centrumok be tudják tölteni a nekik szánt szerepet, hiszen kialakultak a kezelést vezető onkológust támogató - különféle szakterületek (sebészet, radiológia, patológia, klinikai onkológia) képviselőiből álló - csoportok, és ez az, ami biztosíthatja a betegeknek a legoptimálisabb ellátást.
Megkezdődött az ellátás "tisztulása" is, hiszen az onkológiai ellátást nyújtó helyek száma az eddigi 450-ről 50-re csökkent. A centrumhálózat előtt álló következő szakmai kihívás a nemzetközi akkreditáció, amit egyes intézmények már megkezdtek.
Az ellátás finanszírozásában a legnagyobb változást az úgynevezett "védett teljesítmény volumen korlát (védett TVK)" bevezetése jelenti. Ilyenkor a daganatos beteg kezelésére kapott finanszírozást az ellátóhely semmi másra nem költheti.
A szervezett szűrővizsgálatokkal kapcsolatos helyzetről az Országos Tisztiorvosi Hivatal képviselője elmondta: az emlőszűréseken a részvételi arány alacsony, 40-43 százalék körül stagnál. Viszont a felvilágosító munka és az aktivitás közötti összefüggést igazolja, hogy a Magyar Rákellenes Liga programjában kísérleti megyének választott Vasban és Szabolcs-Szatmár-Beregben sikerült 80 százalékos szűrtségi arányt elérni. A méhnyakszűrésnél 6-7% a hivatalos szűrtségi adat, a várt eredmények tehát elmaradnak, ez megmutatkozik abban is, hogy nem csökken a betegségben való elhalálozás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
STOP
Legjobban: