A hazai lakosság ritkán protestál a Magyarországon működő erőművek - és az ipari eredetű légszennyezés többi itthoni forrása - ellen, a határainkhoz közel tervezett külföldi szennyezők ellen viszont gyakoriak a tiltakozások.
Utoljára a dorogi veszélyeshulladék-égető kapcsán bontakozott ki jelentősebb lakossági tiltakozó mozgalom, még a '90-es években. Volt némi ellenállás a váci cementmű hulladékégetési próbálkozásai ellen is, ezen túlmenően azonban inkább csak a tervezett létesítmények váltottak ki aggodalmat a környéken élőkből. Pedig a magyar lakosság amúgy érzékeny a légszennyezésre (elkerülő utak építéséért, illetve a településeken átvezető főutak szmogja miatt gyakran demonstrálnak), de az energetikai létesítmények füstjét többnyire hajlandó tolerálni.
Ami a konkrét szennyezési értékeket illeti, a környezetvédelmi tárca 2004-es adatokon nyugvó adatbázisa szerint Pét, Dunaújváros, Oroszlány, Kazincbarcika, Tatabánya, Pécs, Visonta, Százhalombatta kapja a legtöbb ipari eredetű légszennyezést. A felsoroltak többsége "erőművi város" (Dunaújváros az acélmű, Százhalombatta pedig a kőolaj-finomító miatt szennyezett levegőjű). A szennyezés az érintett területeken nem esztétikai, hanem elsősorban környezet-egészségügyi probléma: e települések elöl állnak a halálozási rangsorban is. Az egészségügyi tárca felmérte a 15-64 éves lakosság halálozásának alakulását a szennyezett levegőjű városokban 1986 és 2000 között, s néhány fővárosi kerület mellett Tatabánya, Százhalombatta, Pécs, Dunaújváros is az élbolyba került. A pontos egészségügyi statisztikákkal rendelkező Százhalombattán az asztma és a tüdőrák gyakorisága is jóval magasabb az országos átlagnál. Általánosságban elmondható, az összes légszennyező anyag koncentrációjának emelkedése növeli a légzőszervi halálozások számát, de a kén-dioxid a legveszélyesebb: ha a levegőben megnő a koncentrációja, három nap alatt akár 40 százalékkal is nőhet a légzőszervi halálok gyakorisága. Jelenleg a lakosság közel fele szennyezett vagy mérsékelten szenynyezett levegőjű térségben él. Közép-Magyarországon a legrosszabb a helyzet, itt a régió lakosságának 86 százalékát érinti a légszennyezés.
A szomszédságba tervezett égetők és erőművek elleni tiltakozás anynyiban mindenképpen indokolt, hogy a hazánk területén a légkörből kiülepedő szennyező anyagok többsége külföldi eredetű. A kén-dioxid esetében például mintegy háromötödös az "importarány", a legnagyobb hányad Szlovákiából, Lengyelországból, a volt Jugoszlávia országaiból, Romániából és egyéb (nyugat-európai) országokból érkezik.