A humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás biztosan nem gyógyítja a már kialakult fertőzést - ezt igazolta egy most zárult vizsgálat. Azoknál, akik már átestek a betegségen, egyelőre nem tudni, használ-e a kislányoknak nemzeti védőoltásnak javasolt vakcina.
Csak megerősít, hogy a HPV elleni védőoltást 9-12 éves korban fontos, akár kötelezően is beadni - így kommentálták a szakemberek azt a legfrissebb kutatási eredményt, amely igazolta: a méhnyakrák kialakulásáért döntően felelős fertőzést megelőző oltás nem gyógyítja a már kialakult betegséget. Az oltás a humán papilloma mintegy 33 típusa közül ugyan csak a 16-os és a 18-as ellen nyújt védelmet, ezek okozzák azonban a méhnyakrák, illetve a nemi úton terjedő betegségek döntő többségét. A vizsgálatban több mint kétezer, HPV-vírussal fertőzött 18-25 éves nőt vontak be, s kiderült: a védőoltás nem segít megszabadulni a már kialakult betegségtől. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet által kezdeményezett kutatással arra akartak választ kapni a szakemberek, hogy van-e értelme akkor is beadni a vakcinát, ha valakinek a szervezete már találkozott a HPV-vírus valamelyik fajtájával. Az most biztosan kiderült: a szérum az akut fertőzésen nem segít, azt azonban, hogy azoknál a nőknél hatásos-e, akik már meggyógyultak, továbbra sem sikerült tisztázni. Igaz, a HPV többnyire spontán, átlagosan hat hónap és két év között "kitisztul" a szervezetből, ám ott, ahol ennél tovább van jelen, jelentősen nő a méhnyakrák kialakulásának a kockázata. Allan Hildesheim, a kutatás egyik vezetője szerint viszont az is egyértelmű, hogy minél többet vár valaki az első szexuális élménye után az oltással, annál inkább nő az esélye arra, hogy találkozzon a vírusok valamelyikével, a védelem viszont csak ott biztos, ahol még nem volt jelen a HPV.
A felmérések szerint egyébként a fiatalok általában 15 és 20 éves koruk között szerzik első szexuális élményüket, csaknem húsz százalékuk azonban már korábban (sőt addigra minden tizedik lány már több mint három partnerrel bújt ágyba). A vakcina a szakemberek szerint ma a leghatékonyabb prevenció, a szűréssel kombinálva pedig valamennyi megbetegedés kivédhető, illetve időben diagnosztizálható. A szakértők szerint a fertőzésen legalább egyszer már átesett szervezet számára ugyan a vakcina kevésbé hatásos, mellékhatása viszont biztosan nincs.
A már meglévő fertőzés ugyan vizsgálattal kimutatható, ennek bevezetése viszont a szakemberek szerint fölösleges. A vakcinák gyártói, a Merck és a GlaxoSmithKline szerint a készítményt a fertőzés megelőzésére találták ki. Ezzel együtt azt mondják: az oltást mindenkinek megéri kérni, hisz azok a tesztek nem mindenki számára elérhetőek, amelyek pontosan megmutatják, hogy az illetőt a HPV 16 vagy a 18 fertőzte meg.
Ez is érdekelhet
A WHO a vakcinát legutóbb a nemzeti védőoltási program részévé, vagyis mind több helyen kötelezővé akarta tenni a 9-12 éves korosztály számára. Az ilyen típusú oltás hatékonyságát egyébként a hepatitis B elleni vakcina bevezetése egyértelműen bizonyította: a fertőzéshez köthető májrák előfordulása világszerte 15-20 százalékról 2-4 százalékra csökkent (ma a lakosság mintegy nyolcvan százaléka kapja a vakcinát). A hepatitis-védőoltás elterjesztéséhez húsz évre volt szükség, a szakemberek reményei szerint a HPV-vakcina ennél sokkal gyorsabban kerülhet majd be a programba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: