Az arany évezredek óta az értékes nemesfém megtestesítője. Szimbolikus jelentőségétől függetlenül mára a tudósok egyik kedvenc anyaga lett nanoméretben mutatott különleges tulajdonságai okán. Az új aranyláz rákkezelést, szennyezéscsökkentést, vagy miniatűr elektronikus alkatrészek születését hozhatja.
Amit régóta tudtunk az aranyról: nem rozsdásodik, jó elektromos vezető, szerves molekulákhoz köthető. A nanovilág azonban újabb izgalmas tulajdonságait tárta fel. Újabban fedezték fel az arany nanorészecskék azon tulajdonságát, hogy antitestek vagy antigénfehérjék felszínén tudnak kötődni. Ezt a tulajdonságát aknázza ki az Európai Unió által támogatott Adonis kutatási projekt is, amelyben az élő szövetek különféle sejtjeihez sikerült kötni az aranyszemcséket.
A nanotartományban az egyébként sárga színű arany piros, lila vagy kék színű lesz. 5 és 10 nanométer között az aranyrészecske az infravörös sugárzást részben fény formájában visszaveri, részben elnyeli és hővé alakítja. A testbe injekcióval bejuttatott arany nanorészecske a ráksejtekhez is köthető, így azok mágneses rezonancia készülékkel észlelhetővé válnak. A kötődés után infravörös sugárzással felmelegítve az aranyat, a hozzá kapcsolódó tumorsejt elpusztítható.
A nanoarany szerves anyagokhoz való kapcsolódási képességét toxikus anyagok, allergének vagy mikrobák gyors kimutatására is használhatják a különféle testnedvekből (vér, nyál).
Katalitikus tulajdonságai miatt gázszenzorokat is kifejlesztettek nanoaranyból a szakemberek. A Nanogas elnevezésű európai konzorcium az eddiginél sokkal hatékonyabb szén-monoxid-detektort készített úgy, hogy az ón-oxid érzékelőhöz aranyrészecskéket adott. Használható a nanoarany mérgező gázok oxidációjának elősegítésére is, eredményes kísérletek folynak szén-monoxid, nitrogén-oxidok és metán ártalmatlanítására. Ugyanezt a tulajdonságát használták fel japán szakemberek szagtalanítók kifejlesztésére.
Az elektronikában az integrált áramkörök elérték a 10 nanométeres mérettartományt, ezért új gyártási eljárásokra lesz szükség. Az európai MINT projektben DNS- és RNS-szálakhoz kötik az aranyrészecskéket, majd ezekből épül a nanoáramkör, olvasható az Európai Bizottság honlapján .
A felhasználási területek kutatása mellett azt is tanulmányozzák a szakemberek, hogy a nano méretű aranyrészecskék felhalmozódásának nincs-e káros hatása az emberi szervezetre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
STOP
Legjobban: