Átlátszó békát tenyésztettek ki japán tudósok, így boncolás nélkül tudják megfigyelni az állat belső szerveit és szöveteit.
Állatvédő egyesületek világszerte régóta támadják a boncolás gyakorlatát, sürgetve más, humánusabb módszerek, például számítógépes stimuláció alkalmazását.
A hirosimai állami egyetem kutatócsoportjának vezetője szerint így olcsóbban tudják vizsgálni egyes mérgek hatását a csontokra, a májra és más szervekre, mintha megnyitnák az állatot, és akár a rák burjánzását is nyomon követhetik. Emellett a vizsgálatokhoz nem kell végezniük az állatokkal, hanem azokat természetes haláluk beálltáig megfigyelhetik.
Állatvédő egyesületek világszerte régóta támadják a boncolás gyakorlatát, sürgetve más, humánusabb módszerek, például számítógépes stimuláció alkalmazását.
Az egyetem biológiai intézetének kétéltűeket vizsgáló részlegén a japán barna béka egy ritka mutánsából tenyésztették ki az átlátszó bőrű állatot. Normál esetben bőrük színe okkersárga, vagy, mint nevük is mutatja, barna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A japán kutatók mesterséges megtermékenyítést alkalmaztak a kísérletek során. Azt sem tartják kizártnak, hogy más úton, például génmanipulációval világító állatokat is kitenyészthetnek majd a tudósok. Ezek segítségével esetleg azt is megállapíthatnák, mely ponton indul a sejtek rákos elváltozása.
Bár átlátszó bőrű halak is léteznek, a japán tudósok kétlik, hogy emlősöknél, például egereknél is kitenyészthető lenne egy átlátszó bőrű egyed, hiszen azok bőrszerkezete nagyban különbözik a kétéltűekétől.
Ez is érdekelhet
(FH)
Legjobban: