A rákbetegségek gyógyítására számos hatásos kemoterápiás szer áll már az orvosok rendelkezésére. Felhasználásukat azonban korlátozza, hogy a páciens szervezete mennyit visel el a tumorsejtek megölésére szánt méregből. A kemoterápia mellékhatásait csökkentheti minimálisra egy szállítórendszer, amely közvetlenül és csakis a tumort célozza meg rákgyógyszerekkel. Az új módszerrel elkerülhető, hogy a mérgező hatóanyagok a beteg egész szervezetét megterheljék.
A Sydney-ben kutató H. Brahmbhatt és J. MacDiarmid közönséges baktériumokat - mint az E. Coli vagy a Salmonella enterica - vett rá, hogy a közepük helyett a végükön váljanak szét osztódáskor. Így citoplazma-darabkákat nyertek, melyek apró, sejtek közti szállító járművekként használhatóak. Előnyük, hogy bár hasonlítanak a baktériumokra, és képesek belépni a sejtekbe, ám nincsenek kromoszómáik, nem élő szervezetek.
A célba juttatást az ausztrál kutatók úgy érték el, hogy egy kapocsként szolgáló molekula segítségével kétféle antitestet rögzítettek a céljárműhöz (lásd az ábrát). Az egyik antitest a szállítóeszköz felszínéhez kötődik, míg a hídmolekula túlsó oldalán lévő antitest a ráksejt receptorához, specifikusan egy adott fehérjéhez kapcsolódik. Ilyen célpont lehet a mellrák HER2 jelű receptora, amelyet a Herceptin elnevezésű kemoterápiás szerrel vesznek célba.
Utóbbi szert a jelenlegi kemoterápiás kezeléseknél is alkalmazzák infúzió formájában. Kérdés, hogy a baktériumból származó szállítójármű mérete is alkalmas-e arra, hogy a véráram segítségével infúzióként alkalmazzák. A rákos sejteket ellátó erek gyakran porózusak, így a 400 nanométer átmérőjű megrakott szállítóeszközök számára nem jelent gondot, hogy a lyukacsokon átlépve hozzáférjenek a tumorsejtekhez. Itt egy receptorhoz kötődik a miniszállító, majd belép a sejtbe, ahol széttörik és "lepakol". Brahmbhatt szerint az infúzió után két órával a teljes gyógyszeradag 30%-a a tumor mikrokörnyezetében volt.
Doxorubicin elnevezésű rákgyógyszert kapcsoltak a szállítóeszközhöz, valamint emberi mellrák, leukémia és petefészekrák sejtjeit megcélzó antitesteket. A kezelés szignifikánsan csökkentette a tumorok növekedését, a szerből pedig jelentősen kisebb dózis elég volt ugyanahhoz az eredményhez az új módszerrel, mint a közvetlen, céleszköz nélküli befecskendezéssel. Előrehaladott, non-Hodgkin- limfómában szenvedő kutyákon is sikerrel tesztelték a technikát, a tumor jelentősen csökkent a kezelés hatására.
Az eredmények alapján a kemoterápiában alkalmazott gyógyszerdózis emelhető majd, így nagyobb eséllyel pusztíthatók el a tumorsejtek anélkül, hogy a beteg egész szervezetét mérgeznék. Toxikus hatása miatt többféle szert együtt ma ritkán alkalmaznak az onkológusok. A célirányos kezelés ezt is lehetővé tenné.
Ez is érdekelhet
Kemoterápia során gyakran előfordul az úgynevezett multidrog-rezisztencia is, amikor a rákos sejt védekezni kezd, és kipumpálja a gyógyszert. Az elvégzett egérkísérletek szerint az ennek visszafordítására alkalmazott szerek is célba juttathatók az új technikával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: