Lavinát indított el Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azzal a téves kijelentésével, hogy minden negyedik magyart félrekezelnek. A következmények: feljelentés, felszólítás lemondásra, Papp Lajos szívsebész távozása a szakmai kollégiumból. Pedig az orvosok tényleg nem tévedhetetlenek.
Nem az egészségügyi miniszter hivatkozott először az életükben és halálukban eltérően diagnosztizáltakra - egy héttel korábban már a miniszterelnök is idézte a számot, ráadásul 25 százalékra felkerekítve. Mindketten a minisztérium által készíttetett elemzés egy adatsorára hivatkoztak: eszerint 2006-ban 41 kórházban 12 ezer felboncolt beteg közül 1700-nál nem egyezett a gyógyító orvos és a patológus által felállított diagnózis. Ez az összes eset 23 százaléka. "Azért ez egy hihetetlenül nagy szám, hihetetlen az adat! Döbbenetes, hogy minden negyedik magyart ezek szerint kisebb vagy nagyobb mértékben, de félrekezelnek. Nem tartjuk elfogadhatónak ezt az arányt" - fakadt ki a miniszter, majd hozzátette: "Rendkívül igazságtalan a rendszerünk, és rendkívül rosszul működik."
JÓL FIZETETT KÓRKÉP
A boncolási eredményekből persze nem lehet azt a következtetést levonni, hogy minden negyedik magyart félrekezelik. Halottvizsgálatot értelemszerűen csak a holtakon végeznek, és azért léteznek olyan páciensek is, akik túlélik az orvosi ténykedéseket, például gyógyultan hazamennek. Emellett csak azokat boncolják fel, akiknél a halál oka bizonytalan. "A dolog természetéből fakadóan nagy arányban lesznek köztük olyanok, akiknél a kétféle diagnózis eltér. Minél kisebb arányban boncolnak, annál nagyobb lesz ez a differencia" - magyarázza a Heti Válasznak Lobmayer Péter, az Egyesült Királyság Sussexi Egyetemének szakértője.
Gulácsi László, a Corvinus Egyetem szakértője pedig egy tanulmányában már korábban értelmezhetetlennek minősítette a miniszter által most idézett adatokat. Tombácz Imre, az egri kórház minőségbiztosítási osztályának vezetője ugyanis az egészségbiztosítónak jelentett fődiagnózist hasonlította össze a boncolás során feltárt alapbetegséggel. Pedig ha például valaki lélegeztetésre szorul, akkor ezt a tényt jelentik a tb-nek, és nem azt, hogy egyébként többszörös áttétű rosszindulatú daganata van. Ráadásul a számítógépes programok a fődiagnózis helyére automatikusan a páciensnél előforduló betegségek közül a legjobban fizetett kórképet helyezik, ami szintén torzítja az eredményt.
Mielőtt elbagatellizálnánk a félrediagnosztizálás jelentőségét, nézzünk ennél részletesebb, tudományos igényű felméréseket. Az utóbbi idők legnagyobb visszhangot kiváltó hazai kutatását a Semmelweis Egyetemen végezték, és azt találták, hogy öt rosszindulatú daganatként diagnosztizált betegség közül egynél tévednek az orvosok. A hibás kórképek több mint felében nem veszik észre a tumort, húsz százalékban pedig nem csak ott van a daganat, ahol feltételezték. A félreismert betegségek ötödénél rontják el a terápiát, a többinél viszont megfelelő gyógymódot alkalmaznak.
Hogyan lehetséges ez? Az esetek nagy részében végstádiumú betegek kerülnek kórházba, akiknél nincs idő a pontos kivizsgálásra. A tüdőráknál vagy bizonyos gyomorrákfajtáknál a képalkotó diagnosztikai berendezések vezetik meg az orvosokat - a felvételek daganatnak mutatják azt, ami nem az, vagy épp ellenkezőleg. A fennmaradó esetekben a diagnosztizáló orvos téved, vagy a beteg nem egyezik bele a fájdalmasabb vizsgálatba, és ezzel gátolja a pontos kórkép felállítását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
SZUPERDOKIK TÉVEDÉSE
Ám még e kutatás alapján sem lehet azt mondani, hogy "rendkívül igazságtalan a rendszerünk, és rendkívül rosszul működik", mert ha az adatokat egybevetjük a nemzetközi statisztikákkal, kiderül, hogy a nálunk gazdagabb országokban sincs ez másként. Az Egészségügyi Minisztérium szóhasználatával élve: nemcsak korrupt, a beteget félrekezelő magyar orvosok tévednek tehát, hanem bizony a több-biztosítós szuperdokik is.
A világban már a 2000-es évek elején rájöttek, hogy a pácienseket hiába fektetik hipermodern gépbe, azok hiába szeletelik fel digitálisan hosszában és keresztben a beteg testét, a diagnózisok semmivel sem lettek pontosabbak, mint korábban. A nemzetközi vizsgálatok során kimutatott eltérés továbbra is 10 és 23 százalék között van a kezelés és a boncolás során felállított diagnózis során, de léteznek olyan tanulmányok is, amelyek 36 százalékos különbséget állapítanak meg.
A GYILKOS FLAKON
Amerikát a kilencvenes években sokkolta az orvosi tévedések magas aránya. A világ leggazdagabb egészségügyében, az Egyesült Államokban naponta annyian halnak meg emiatt, mintha huszonnégy órán belül húsz utasszállító repülőgép csapódna a földhöz. Az egészségpolitika egyik legfontosabb iránya az elmúlt évtizedben - legalábbis külföldön - az, hogyan lehetne ezek közül az elkerülhető hibákat kiiktatni.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a legszomorúbb, hogy miután a miniszter fejére olvasták a felmérés félreértelmezését, akkor is tartotta magát eredeti állításához. Az orvosi szervezetek sorra szólítják fel lemondásra a tárca vezetőjét, a legnagyobb egészségügyi szakszervezet első embere, Cser Ágnes feljelentést tett Horváth Ágnes ellen, Papp Lajos szívsebész pedig tiltakozásul kilépett a kardiológiai szakmai kollégiumból. Az orvosok felháborodása azért ekkora, mert úgy vélik, az egészségpolitikai intézkedések miatt éppen hogy tovább nő a hibák veszélye.
A nemzetközi szakirodalomból az is kiderül, hogy a tévedések egy része megelőzhető, és gyakran nem is orvosi, hanem mérnöki megoldásért kiált, ezért is fontos, hogy a szakma politikai vezetése odafigyeljen rájuk. Abszurd példával élve: a kórházakban a tisztítószeres flakonok is képesek halált okozni - ha az altatóorvosok véletlenül ezek tartalmát fecskendezik a betegbe. Takarékossági okokból egyre nagyobb kiszerelésben veszik meg a vegyszereket, egy többliteres kannát az egészségügyiek nem tudnak használni a mindennapokban, ezért kisebbekbe töltögetik - és máris ott a hibaforrás. Halálhoz vezethet az is, ha elcserélik a betegeket, súlyos következményei lehetnek, ha a páciens egészséges lábát, kezét, fülét operálják meg a beteg testrész helyett. Az orvosok tehát azt mondják: nem megbélyegezni kell őket, hanem megkeresni az elkerülhető hibákat, hiszen egy feliratos flakon, egy bőrbarát filctoll, egy névvel ellátott papír karkötő segítségével sokszor megelőzhető a baj.
É. A.
hetivalasz.hu
Ez is érdekelhet
(2007.06.12. 11:06)
Legjobban: