Mi az a melanoma?
A melanoma a bőrrák egy fajtája, az egyik leggyakoribb és legelterjedtebb daganattípus. A bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból indul ki, általában már meglévő anyajegyekből, de előfordulhat anyajegymentes bőrfelületen is. Agresszív, és gyorsabban ad áttétet , mint a bőrrák más típusai - főleg a csontokba és az agyba -, ilyenkor pedig már nagyon nehéz kezelni. Ha viszont korai stádiumban diagnosztizálják, a gyógyulási arány csaknem százszázalékos.
A férfiaknál legtöbbször a fejen, a nyak környékén, illetve a vállak vagy a csípő közötti területen jelentkezik, míg a nőknél általában a karokon, lábakon tűnik fel. Bár kialakulását a fokozott napsugárzáshoz, az ártalmas ultraibolya-sugárzáshoz kötik, a betegség a testünk olyan területein is kialakulhat, amelyet egyáltalán nem vagy csak ritkán ér közvetlen napfény, ilyen például a végbél vagy az agyhártya. Az efféle, úgynevezett rejtett melanomákat csak nagyon ritka esetben sikerül időben felfedezni, általában már inkább az áttétek hívják fel a figyelmet rá.
Az agyhártya és a végbél mellett a test más, rejtett részein is megjelenhet a melanoma. Cikkünkben összeszedtük, melyek azok a meglepő helyek, amiknek az ellenőrzése csak kevés embernek jutna eszébe. Részletek itt!
Ők a legveszélyeztetettebbek
Bár a melanoma kialakulása sok mindentől függ, vannak hajlamosító tényezők, amik növelik a kockázatot:
- világos bőr, szőke haj, kék szem - mivel az ilyen adottságokkal rendelkező emberek bőrében kevés a melanin (az anyag, ami hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9 százalékát elnyeli, és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól), náluk kifejezetten magas a kockázat.
- vörös haj - a vörös hajszínért felelős MC1R génvariáns egyetlen kópiája is növeli a melanoma mutációinak megszaporodását, írtuk korábbi cikkünkben, ahol részletesen is tárgyaltuk a jelenséget.
- genetikai tényezők - az olyan genetikai tényezők miatt, mint a túlzott mennyiségű szeplő, illetve a kór családon belüli többszöri előfordulása, a veszély nagyobb.
- sok anyagjegy - minél több anyajegye van valakinek, annál nagyobb az esély a melanoma kialakulására.
- extrém mennyiségű napon eltöltött idő - azoknak a bőrét, akik valamilyen okból kifolyólag sok időt töltenek a napon, nagy mennyiségű UV-sugárzás érheti, ami veszélyes lehet; de ugyanúgy számít az ismétlődő mesterséges UVA-sugárzás, vagyis a szoláriumban töltött idő is.
- ismétlődő leégés, főleg 15 éves kor előtt - vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik gyerekkorukban akár csak egyszer is hólyagosan leégtek, duplájára nőhet a melanoma megjelenésének esélye.
Tünetek
A melanoma minél korábbi diagnosztizálása érdekében fontos, hogy félévente, évente eljárjunk szűrésre, ugyanakkor az is lényeges, hogy időnként alapos önvizsgálatot végezzünk. Ehhez az úgynevezett ABCDE-szabály nyújthat segítséget - ha bármelyik esetben eltérést tapasztalunk, célszerű azonnal orvoshoz fordulni.
A - (asymmetry, azaz aszimmetria) - az egészséges anyajegy az esetek nagy részében kerek, szimmetrikus, így az aszimmetrikus forma bajt jelezhet.
B - (border, azaz határ) - normál esetben az anyajegynek jól körülhatárolható, szabályos, geometriai szélei vannak, vagyis a szabálytalan szélek akár melanomára is utalhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
C - (color, azaz szín) - amennyiben az anyajegy nagyjából egységes színű, nem kell aggódnunk, míg a többféle árnyalat a rák egyik tünete is lehet.
D - (diameter, azaz átmérő) - az egészséges anyajegy általában kis méretű, 6 mm-nél kisebb, ha azonban nagy méretű, 6 mm-nél terjedelmesebb, érdemes megvizsgáltatni.
E - (evolving, azaz fejlődés) - az anyajegyek normál esetben nem változnak az évek során, kinézetük ugyanaz marad, ha tehát azt vesszük észre, hogy valamelyiknek más lett a színe, vastagsága, esetleg mérete, mutassuk meg egy szakembernek.
Az önvizsgálat során nézzük át az arcot, nyakat, tenyeret, kézfejet, hónaljat, könyököt, karokat, nyakat, mellkast, mellet, mell alatti részt, lábakat, talpat, illetve a kéz- és lábkörmöket. Ha nem tudunk senkit megkérni, hogy segítsen, akkor használjunk tükröt a hátunk, fenekünk, tarkónk, füleink mögötti rész megvizsgálásához. Ha egyszer nekiülünk, célszerű mindent jól leellenőrizni, különös tekintettel a rejtett helyekre, hajlatokra is.
A melanoma diagnózisa, kezelése
Az elváltozásokat a dermatoszkóp nevű műszerrel vizsgálják, melynek segítségével a bőr felső rétegeibe is betekinthet a szakorvos. Ha diagnosztizálták a melanomát, akkor az elváltozást, a biztonsági udvarral együtt, műtéti úton kell eltávolítani (szükség esetén a környéki nyirokcsomókat is kiveszik), a szövet birtokában pedig majd döntenek a későbbi kezelésekről és az ellenőrzések gyakoriságáról. Azt, hogy mennyire súlyos a daganat, a szövettani metszetben mért daganat vastagsága alapján állapítják meg, illetve abból, hogy a rosszindulatú sejtek a bőr mely rétegét érintik.
Mire figyeljünk?
A rendszeres bőrgyógyászati szűrés és önvizsgálat mellett célszerű még néhány dologra odafigyelni, főleg napozás, hosszabb napon tartózkodás ideje alatt, így tovább csökkenthetjük a rizikót:
- 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon, ekkor a legerősebb ugyanis az UV-sugárzás.
- Mindenképpen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú védőkrémet.
- A krémet kétóránként kenjük újra, ha pedig közben úszunk, fürdünk, akkor törölközés után is ismételjük meg a műveletet.
- A napvédő krém használata mellett óvjuk bőrünket a napsugaraktól kalappal, könnyű, jól szellőző nyári ruhával, a szemünket pedig napszemüveggel.
Legjobban: