Fagyasztással kezeltek daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen - számolt be róla az intézmény. Mint írták, a műtétek december végén zajlottak le. A betegek azóta is jól vannak, és a februári kontrollvizsgálat eredménye is megnyugtató eredményt hozott. Az első Magyarországon elvégzett krioablációs beavatkozásokat egy 46 és egy 59 éves, vesedaganatban szenvedő férfin végezték el a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájához tartozó Képalkotó Vezérelt Ablációs Központban (KVAK).
Ezt kell tudni a módszerről
A hűtést mint fájdalomcsillapító eljárást hosszú ideje használják, ám az is köztudott, hogy az extrém hideg hőmérsékletnek már szövetroncsoló hatása van. A krioabláció lényege az, hogy ezt a hideget fókuszáltan az elpusztítani kívánt szövetben alkalmazzák: a speciálisan erre kialakított kezelőtűt ultrahang, CT vagy egyéb képalkotó módszer segítségével juttatják el a daganatos szövetbe, majd azt nagy nyomású argon gáz segítségével mínusz 40 Celsius-fokosra hűtik - magyarázta dr. Deák Pál Ákos egyetemi docens, aki az említett hazai műtéteket vezette.
A kezelés során több, fagyasztásból és olvasztásból álló ciklus követi egymást. A hűtés-olvasztás hatására négy különböző folyamatnak köszönhetően károsodik a daganatszövet: a hűtés miatt jégkristályok keletkeznek a daganatos sejtekben, továbbá a fagyasztás akadályozza azok sejthártyán keresztüli folyadékmozgását is (ozmózis). Ezek a folyamatok direkt módon roncsolják a rosszindulatú elváltozást. Az első két mechanizmust közvetve támogatja a szervezet természetes immunválasza is. Emellett a fagyasztott szövetrészben megszűnik a véráramlás, így a daganatos sejt nem tud táplálékot felvenni, sem regenerálódni.
Így csak a daganatsejtek elpusztulnak el
A krioabláció segítheti az egyre szélesebb körben alkalmazott, személyre szabott módszer, a daganatellenes immunterápia hatását is, mert ebben az eljárásban is csak a daganatsejtek elpusztulnak el. A szervezet számára fontos fehérjék és egyéb molekulák viszont az immunrendszer számára felismerhetők lesznek a fagyasztást követően, tehát a beteg saját immunrendszere is a daganatok ellen dolgozhat - fejtette ki az intervenciós radiológus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A krioablációt egyébként a jóindulatú daganatok ellen már néhány éve használják, ám a rosszindulatú daganatok terápiájában most alkalmazták először itthon. A központi idegrendszeri daganatok kivételével szinte minden tumor - például tüdő-, csont-, máj-, mellékvese-, vese- és prosztatadaganat - kezelhető ezzel a módszerrel. A terápia alkalmazásáról azonban személyre szabottan az intervenciós radiológus hoz döntést, egyebek mellett a tumor elhelyezkedésétől függően.
Legjobban: