Ezernyi "garázscég" gyárt ma orvosi műszert Magyarországon, a negyvenmilliárd forintot se éri el éves bevételük. A nagy multikkal nehéz felvenni a versenyt, az új találmányokat innen nagyon nehezen lehet útjukra indítani. Marad a minőségi verseny, a már ismert gépek fejlesztése, és persze a jó szervizszolgáltatás.
A rendszerváltás előtti időkhöz képest igencsak megváltoztak a hazai orvosiműszer-gyártás körülményei. A korábban jól prosperáló nagyvállalatok szétestek, így az érdeklődés, de az állami figyelem is csökkent a terület iránt. Pedig viszonylag sok magyar tulajdonban lévő, igaz, ma már többnyire kicsinek mondható cég tevékenykedik itt, működésük azonban eltér a korábbi évek jellemzőitől. Például jóval innovatívabbak, mint a korábbi nagy állami vállalatok voltak, s termékeik minősége is sokkal jobb. Ez szükséges is: az orvosiműszer-gyártás bizalmi terület, s a nagyobb nemzetközi cégekhez képest kisebb renoméval rendelkező vállalatok csak akkor maradhatnak talpon, ha a területükön a legjobbak közé tartoznak. A működő hazai vállalkozások jellemzően "garázsból" indultak, és szinte kivétel nélkül a külföldi piacra termelnek. Éppen a bizalmi okok miatt azonban sokszor az sem kerül rá az általuk gyártott gépre, hogy azt Magyarországon állították elő: van, hogy a forgalmazó a saját neve alatt könnyebben eladja azokat.
Hogy a hazai orvosiműszer-gyártás a rendszerváltás után nem omlott össze és évről évre fejlődik, az a KSH számaiból is kiderül: 2003-ban összesen 947 önálló jogi személyiséggel rendelkező vállalat működött ezen a területen, 2005-ben már 1126, a foglalkoztatottak száma ekkor több mint nyolcezer volt. A forgalom is emelkedik: a 2003-as 34 milliárd után 2005-ben 39 milliárdot regisztráltak.
Talán a legnagyobb hazai gyártó az évente közel hárommilliárd forint forgalmat bonyolító Innomed Zrt. Szakács Zoltán vezérigazgató elmondta: cége a tömegellátásban használt elektromedikai és röntgenkészülékek fejlesztésére koncentrál, amelyeket viszonylag nagy számban tudnak értékesíteni. Ahhoz, hogy a termékeket jó minőségben és kedvező áron gyártsák, valamint a komplett termékskálát biztosítani tudják, jelentékeny kutatásra van szükség.
Ezzel együtt a magyar hátterű orvosiműszer-gyártó vállalatok számára egy egészen új orvosi felhasználást jelentő találmány megjelentetése szinte lehetetlen - véli Deme Gábor, a cég igazgatója. Ahhoz ugyanis, hogy a piac elfogadja az ilyen újdonságokat, éveken át kell folytatni a kutatásokat és a fejlesztést, ami akár dollármilliókba is kerülhet. Ennyi pénze pedig nincs a hazai cégeknek. Ráadásul a világ orvostársadalmának érdeklődését csak úgy lehet felkelteni, ha komoly szaklapok publikálnak a találmányról, konferenciák témája lesz, amit Magyarországról ugyancsak majdnem esélytelen elérni. E nélkül pedig hiába a nagyszerű eredmény: ha a piacnak túlzottan új és ismeretlen az eszköz, nem sokat ér az egész. Éppen így jártak egy indulásuk után - a 1990-es évek elején - fejlesztett rendszerrel, a Telefax EKG-val, amely valóban világújdonságnak számított, s azt gondolták, hogy jelentős igényt elégít majd ki, ám hiába volt a többmilliós fejlesztés, a piacnak akkor "nem kellett".
A szakemberek megjegyezték: a rendszerváltás előtt többek között a röntgeneszközök fejlesztése volt Magyarországra osztva. Ez ma is jól látható, a szaktudás megmaradt, és a fejlesztések, fejlesztett termékek sikeresek. Az Innomednek is ez az egyik kiemelt területe.
A multikkal való versenyben a magyar vállalatoknak egyébként ott van a legnagyobb esélyük, ahol kiemelt szerepet kap a szerviz. Ekkor ugyanis a nagy gyártókhoz képest személyre szabottabb és olcsóbb kiszolgálást kaphatnak a vevők. Ez az előny külföldön akkor érik be, ha megfelelő viszonteladót találnak, aki a közvetlen kiszolgálást és a szerviz rugalmasságát is közvetíteni tudja vevői felé. Itthon, ha a beszerzésnél valódi verseny alakul ki, ahol az ár és a teljesítmény aránya számít, akkor sokszor a hazai gyártók nyernek. Ám van, hogy a kórházak úgy írják ki a beszerzést, hogy csak a megszokott nagynevű külföldi gyártók gépei férjenek bele - mondta Szakács Zoltán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ezzel együtt a bevált EKG-, betegőrző, defibrillátorkészülékek újabb generációinak fejlesztése mellett új felhasználási területekre is készítenek újdonságokat. Ilyenek például a digitális tüdőszűrő gépek, amelyek előnye az analóg technikával szemben, hogy a sugárterhelés sokkal kisebb, s ezek már nemcsak tbc biztosabb felismerésére, hanem rákszűrésre is alkalmasak. Egy egyelőre fejlesztés alatt lévő szoftverrel pedig az orvos munkáját is megkönnyítik, gyorsítják a képek kiértékelését, és növelik a rendellenességek felfedezési arányát.
Legjobban: