A Gyermekrák Alapítvány saját állítása szerint 33 önkormányzattól vállal át közfeladatokat, ennek köszönheti kiemelten közhasznú minősítését. Megjelölt partnereik közül egyetlen általunk felkeresett helyhatóság sem tudott ilyen együttműködésről. Nem tudtak együttműködésről Nyíregyházán, Biharnagybajomban, Veresegyházán, Körösszakálon, Biatorbágyon, Békéscsabán és Győrben sem, bár mindegyik település szerepel a szervezet 33 helyhatósági partnerét összesítő listán.
Az ország évről évre legtöbb - tavaly már 414 milliós - lakossági adófelajánlást begyűjtő civil szervezete, a Gyermekrák Alapítvány az országban elsőként kapott egykor kiemelten közhasznú minősítést. Ennek feltétele, hogy állami, önkormányzati közfeladatokat vállaljon magára. A kiemelt státusz indokáról a szervezet most közzétett éves beszámolójának bevezetőjében ez olvasható: "Harminchárom Fővárosi és Vidéki Önkormányzattal írtunk alá támogatási szerződést, vagyis Alapítványunk átvállalja az Önkormányzatok helyett a rákos gyermekek és családtagjaik támogatását."
Kértük Balogh Istvánt, a szervezet elnökét, mondjon példákat, mely önkormányzatokkal milyen megállapodásaik vannak. Honlapjukon megtalálunk minden szükséges információt - válaszolta. Találomra kiválasztottunk hát a listáról 11 önkormányzatot, ahol tudósítóink érdeklődtek.
Partneri kapcsolat
Győrtelek polgármestere, Halmi József tudósítónknak azt mondta: önkormányzatuk semmilyen kapcsolatban nem áll az alapítvánnyal. Volt a faluban egy daganatos gyermek, akit a műtétje után hat hónapig támogatott egy szervezet, de a polgármester szerint az nem a Gyermekrák Alapítvány volt.
Nyírcsaholy polgármestere, Hanusi Péter is azt állította: nem állnak kapcsolatban az alapítvánnyal, a szervezet tőlük nem vállal át feladatot. Az ismeretségük kimerült annyiban, hogy az alapítványtól többször kaptak támogatást kérő levelet, de az önkormányzat anyagi támogatást inkább egy-egy rákos gyermek szüleinek adott.
Nem tudtak együttműködésről Nyíregyházán, Biharnagybajomban, Veresegyházán, Körösszakálon, Biatorbágyon, Békéscsabán és Győrben sem, bár mindegyik település szerepel a szervezet 33 helyhatósági partnerét összesítő listán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nyíregyházán annyit sikerült még kiderítenünk, hogy tavaly szeptemberben a Gyermekrák Alapítvány - több helyi szervezettel együttműködve - iskolakezdési támogatásként taneszközöket osztott. Veresegyházán és Körösszakálon hallottak arról, hogy a szervezet támogatott családokat, ám egyik település polgármestere sem tudott támogatási szerződésről, sem arról, hogy az alapítvány önkormányzati feladatot vállalt volna át.
Biatorbágy polgármesterétől, Paulovics Lajostól származó információ szerint két évvel ezelőtt szóba került, hogy az önkormányzat szerződést köt a Gyermekrák Alapítvánnyal. Kaptak is egy tervezetet, amelyet szerettek volna kiegészíteni az önkormányzatot érintő biztosítékkal. Miután ezt közölték, az alapítvány többé nem kereste meg a települést.
A szervezet 2001 őszén kezdeményezett együttműködést a nagykanizsai önkormányzattal is, egy megállapodástervezetet is eljuttatott a polgármesternek - tudtuk meg Gyergyák Krisztinától, a város aljegyzőjétől -, amelyben többek között tanácsadást, orvosi konzíliumok kezdeményezését, tájékoztató kiadványok terjesztését ígérte az alapítvány, önkormányzati feladatok átvállalásáról azonban - állítja - nem volt szó.
Lapzártánkig egyébként egyetlen olyan szerződést sem leltek fel a városháza irattárában, amit aláírt volna az akkori polgármester. Gyergyák Krisztina közölte: az alapítvánnyal ezen kívül semmiféle kapcsolata nem volt a városnak, a szervezet azóta nem kereste a nagykanizsai önkormányzatot.
Németh Árpád, Várpalota polgármestere sem tudott együttműködésről. Az irattárban végül mégis rábukkantak arra a 2004-ben kötött együttműködési megállapodásra, amely szerint az alapítvány és az önkormányzat kölcsönösen kijelentik: a jövőben együttműködnek a daganatos betegségben szenvedő gyermekek helyzetének javítása érdekében. Csupán egyetlen olyan esetről tudnak azonban, amelyben a Gyermekrák Alapítvány szerepet vállalt: 2004-ben egy leukémiás várpalotai kisgyerek sorsának javítása érdekében kért segítséget az önkormányzattól. Az ügyet végül a város oldotta meg.
Tapasztalatainkról megpróbáltuk megkérdezni Balogh Istvánt, ám ő azzal hárította el érdeklődésünket, hogy csak lapunk főszerkesztőjével hajlandó beszélni.
A pénz csak gyűlik
Még április végén lapunk megpróbált számot adni arról, hogy a múlt évben ismét rekordösszegű adófelajánláshoz jutott alapítvány mire költi a pénzét. Mint akkor megírtuk, bevételeikhez mérten meglepően szerény összeg jut el oda, ahová az adományozók szánják, a beteg gyermekek gyógyítására. A most közzétett hivatalos számok alapján immár összesíthetjük, miből mennyi pénzt fordított a szervezet támogatásra.
A Gyermekrák Alapítvány az elmúlt fél évtizedben mintegy kétmilliárdos bevétellel gazdálkodhatott, javarészt az egyszázalékos adófelajánlásoknak köszönhetően.
A szervezet honlapján olvasható Balogh Istvánnak az a beszéde, amelyet múlt év októberében, kórházi műszerek adományozásakor mondott. Ebben hangsúlyozta: alapítványa - amelynél 800 millió forint értékű műszervásárlási kérelem várakozik - "az elmúlt négy évben 1 milliárd 500 millió forint értékű adományt juttatott el egészségügyi intézményeknek, nagyrészt az adófizetők egyszázalékos felajánlásaiból".
Hasonló nagyságú támogatásnak azonban nyomát sem találtuk a beszámolókban, még akkor sem, ha nem négy, hanem az elmúlt öt év számait adtuk össze: a Gyermekrák Alapítvány 2002-től 2006 végéig - kétmilliárdos bevételéből - mindössze 680 millió forint értékben adományozott családoknak és kórházaknak együttvéve.
A pénz tehát gyűlik. Az alapítvány 770 milliós vagyonnal zárta a múlt évet.
Kórház a jövőből
Balogh István elnök lapunknak korábban hangsúlyozta: a daganatos gyermekek gyógyítását és segítését szem előtt tartva mindenkinek adnak, aki kér. Annyi pénz marad tehát a számlájukon, amennyit nem tudnak elkölteni. Igaz, ugyanő állítja azt is, hogy 800 milliónyi támogatási kérelem vár teljesítésre a szervezetnél, lapunkat megkereső szülők pedig azt, hogy többször hiába kértek segítséget a szervezettől. (Lásd Kértek - hiába című, mellékelt írásunkat.)
Az egyre jelentősebb, lassan milliárdos fel nem használt bevétel a szervezet elnöke szerint a majdani gyermekkórház felépítését szolgálja, amelyre - mondják - 4-5 milliárd forintra lenne szükség.
A Gyermekrák Alapítvány szerint egy a rákos gyermekek gyógyítására szakosodott kórházi centrum felépítését a szakma is támogatja. A most közzétett beszámoló bevezetőjében is ez olvasható: "a centrum megvalósításával kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottsága kikérte a szakemberek véleményét, melynek eredményeként támogatta a gyógyító központ megvalósítását". A dátum: 1998.
A majd tíz éve született határozat már rég érvényét vesztette, ahogy ma már a szakmai konszenzus is hiányzik a terv támogatására. Nem véletlenül. Ez év áprilisától a rákban szenvedő gyermekek gyógyítására is centrumok jöttek létre, a vidéki nagyvárosokban lévő központok mellett a fővárosban ezt a szerepet a Tűzoltó utcai gyermekklinika látja el.
Nem a központi gyermekkórház hiányzik tehát. Ami nincs elég, az a pénz. A gyógyításhoz szükséges műszerekre, gyógyszerekre többnyire futja ugyan, az eszközök cseréjére, és a legfejlettebb országokra jellemző körülmények biztosítására viszont nem. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a gyermekonkológiai hálózatból évente 500 millió és egymilliárd forint közötti összeg hiányzik. A Gyermekrák Alapítvány éves bevételeivel nagyságrendileg megegyező összeg.
(2007.06.15. 09:42)
Ez is érdekelhet
Római Róbert - Népszabadság
Legjobban: