Tájékoztatás nélkül hiába van joga a betegnek döntéseket hozni saját kezelésével kapcsolatban (önrendelkezési jog), információk nélkül, mindez egy bor nélküli kehely. Az egészségügyi ellátó rendszerben a tájékoztatásra szánt idő igen kevés. Az orvosok tájékoztatási kötelezettsége bár igen kiterjedt, de a gyakorlatban ebből nem sok minden érvényesül. Az orvosok a begyűjtött klinikai adatok alapján döntést hoznak és döntésükhöz hívják fel a betegek hozzájárulását. Kevés beteg tudja, hogyan érvényesítheti jogát az információkhoz való hozzáféréshez, ami elvezethet a személyre szabott megoldásokhoz.
Ha egy daganatot műtéti úton eltávolítanak, a szövettani mintát nem kidobják, hanem azt a hazai patológiák 30 évig kötelesek megőrizni. Ezekben a mintákban, az emberi testből eltávolított daganatos sejtekben, kivétel nélkül ott lapul a daganatos betegség oka, ami egy vagy több gén hibája. Vagyis a legtöbb esetben új mintavétel nélkül is megfejthető az az egyedi genetikai kód, amely a modern daganatellenes terápiákat megalapozhatják. A génhiba azonosítása a MOLEKULÁRIS DIAGNOSZTIKA segítségével történik. A sejt belsejébe, úgynevezett molekuláris szintre hatolva, pontosabban megérthetjük az adott daganat viselkedését. A génhiba ismeretében végre szembe nézhetünk az ellenséggel. Felmérhetjük, hogy terápiás oldalon érdemes-e csatába indulnunk vagy sem.
Kórházakban, onkológiai centrumokban a kemoterápiák mellett, sőt akár helyett is, a génhibákra kifejlesztett modern onkológiai gyógyszerek egy szűk szelete már alkalmazható. A betegnek ezért semmit sem kell tennie, jó esetben ugyanis egy-egy gén molekuláris diagnosztikai vizsgálatát már külön kérés nélkül, automatikusan elvégzik, igaz, nem minden daganattípusban. Itt egyelőre még nem lehet más a koncepció, mint bizonyos gyógyszerekhez megtalálni a betegeket. Ennek eredményeként, lesznek betegek, akik már személyre szabott terápiában részesülhetnek, de a többségük a sémaszerűen alkalmazott kezelést fogja kapni (protokoll). Fontos tudni minden betegnek, hogy igenis joguk van kikérni a mintájukat vagy felhatalmazást adni a kikérésre molekuláris diagnosztikai központnak, így olyan többgénes vizsgálat is megtörténhet, ahol már a beteghez lehet gyógyszert, hatóanyagot keresni. Jelenleg több mint 50 gyógyszer van forgalomban, amelyeket génhibákra fejlesztettek ki és 220 hatóanyag van fejlesztés alatt, úgynevezett klinikai vizsgálatokban. A betegek alig több mint 2 százaléka veszi kezébe sorsát és teremti meg a lehetőséget a génhiba feltárására. A megtalált génhibákra a személyre szabott terápia országhatáron belül vagy akár kívül leszervezhető, ami speciális ismereteket és gyakorlati jártasságot kíván.
Az onkológiai gyógyszerek forgalomba hozatalát sok-sok évi fejlesztés előzi meg. Az állatkísérletek után a humán szakaszban beazonosítják a megfelelő dózist, megnézik van-e olyan mellékhatás, ami az emberi felhasználást akadályozza, illetve hatékonyságot is bizonyítani kell megfelelő számú betegen. A beteg önkéntes döntése alapján Európában több mint 1500 célzott klinikai vizsgálathoz csatlakozhat, Magyarországon is több mint 100 lehetőség adott. Egyedi kérelem alapján pedig már forgalomban lévő gyógyszerekhez is hozzájuthat, amelyeket az egészségbiztosító még nem finanszíroz automatikusan. Magyarországon az Oncompass Molekuláris Diagnosztikai Központban ismerhetők meg azon egyedi megoldások, amelyekhez a betegek akár már ma hozzáférhetnek, miközben rendszerszinten talán csak 8-10 év múlva lesznek elérhetők. Molekuláris információk nélkül modern onkológiai kezelés egyre kevésbé képzelhető el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
További információ: www.molekularis-diagnosztika.hu/
Legjobban: