A tudósok egy új kismolekulát fedeztek fel, ami lehet, hogy meg tudja akadályozni a prosztatarák sejtjeit abban, hogy kikapcsolják normál génjeiket a rákos sejtté való átalakulás során. Ezt a jelenős epigenetikai felfedezést azonnal bevonták az új diagnosztikai és rákkezelési vizsgálatokba.
Az eredményeket október 12-én mutatták be a Prosztatarák Alapítvány Éves Tudományos Találkozóján. A kutatást az Alapítvány, a Nemzeti Rákkutató Intézet és az Avon Alapítvány támogatta.
Az epigenetika a gének változásai helyett magával a DNS-sel foglalkozik, azt vizsgálja például, hogy mi történik, ha egy molekulát adunk a DNS-szálhoz. Bár a rák kifejlődhet egy génhiány vagy mutáció miatt, de az is lehet az oka, hogy a sejt ezeket kivédő mechanizmusai nem működnek. A rákos sejtek kihasználják ezt a hibát, néhány gént "jegelnek" vagy "kikapcsolnak" a DNS metiláció módosításával. - írja a MediPress.
A vezető kutató, Dr. William Nelson Ph.D., a Johns Hopkins Kimmel Rákkutató Központjának onkológia és urológia professzora így magyarázta a felfedezésüket: "Az egyik fehérje a sejtben, ami elindítja ezt a folyamatot a metil-CpG-kötő protein vagy MBD. Felfedeztük az MBD2 antagonistáját, ami megakadályozza a metilált génekhez való kötődését. Ha a fehérje nem tud kötni a génhez, nem tudja kikapcsolva tartani, a gén újra bekapcsolódik és megfelelően működik tovább." Nelson megjegyzi, hogy a felfedezés különösen izgalmas, hiszen a korábbi kutatások kimutatták a DNS-metiláció módosításának fontosságát. Amikor olyan egereket hoztak létre, amelyeknek nem volt meg a folyamathoz szükséges génjük, nem fejlődött ki náluk rák. Ha a szupresszor gént eltávolítjuk a sejtből, az addig néma DNS-szakasz bekapcsol és megfelelően működik. "Az a kismolekula, amit felfedeztünk ezt a folyamatot utánozza, ezért különösen izgalmas lehet mint következő generációs gyógyszer, ami megpróbálja visszaállítani a génfunkciót a prosztatarákban," - mondta Nelson, majd hozzátette: "A terület teljes felfedezése akár egy évtizedre is munkát adhat a tudósoknak, de már a következő pár évben meghozza a gyümölcsét. Ez a működési mechanizmus lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal több terápiás célpontot keressünk a prosztata rák, vagy más rákfajták, így az emlőrák kezelésére." Ennek a területnek az ígérete kézzelfogható a jelenlegi diagnosztikai és terápiás termékek fejlesztési folyamatában. Léteznek diagnosztikai tesztek, melyek a metilált DNS-t detektálják, ez már egész korai stádiumban, sokkal precízebb módon teszi lehetővé a prosztatarák diagnózisát. Vannak első generációs FDA (Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatal) által jóváhagyott gyógyszerek, amelyek visszafordítják a metilációs folyamatot a rákos sejtekben. Ezek az azacitine (Vidaza) és a decitabine (Dacogen), mindkettőt a mielodiszpláziás szindróma kezelésére használják. Ez egy olyan betegség, amely során a csontvelői vérképzés károsodik. A vorinostat (Zolinza) is a géncsendesítés visszafordításával hat és a bőr T-sejtes lymphomáinál alkalmazzák. Dr. Nelson kiemeli, hogy a Prosztatarák Alapítvány (PCF) támogatása létfontosságú volt a kutatáshoz, amely ezt a felfedezést eredményezte.
"A PCF már akkor támogatta a kutatásunkat, amikor ez még nagyon új ötletnek számított. A befektetésük lehetővé tette számunkra, hogy véghezvigyük ezt a kritikus munkát, aminek remélhetőleg egyszer egy gyógyszer lesz az eredménye és ez biztosítja számunkra a kutatási támogatást a Nemzeti Rákkutató Intézettől," - magyarázta Nelson.
Ez is érdekelhet
STOP
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: