A legjobb szívű indiánok tanulságos története

Az amazóniai csimanék nagyon aktív életmódot folytatnak, mert táplálkozásuk vadászaton és halászaton alapul. Mindez pedig igen jót tesz a keringési rendszerüknek. De senki ne gondolja, hogy a bolíviai erdőségekben paradicsomi volna az élet.

A csimané (angol leiratban tsimane) nép a legelszigeteltebbek közé tartozik Bolíviában. Körülbelül 16 ezer ember él néhány tucat lelket számláló falvakban a Maniqui folyó mentén mintegy háromszáz négyzetkilométernyi területen az Amazonas dzsungelében. E vadászó-halászó emberek életkilátásai azonban nem olyan jók, mint a fejlett civilizációk tagjaié.

csimane cslád
Csimané család. Egészségesen élnek, mégis korán meghalhatnak a kemény életfeltételek miatt - Fotó: Adrian Jaeggi, ucsb.edu

Michael Gurven, a Kaliforniai Egyetem Integrált Antropológiai intézetének elnöke már 16 éve látogatja és tanulmányozza a csimanékat, nemrégiben pedig kollégáival megjelentettek egy tanulmányt arról, hogy miért nem veszik igénybe a modern orvosi szolgáltatásokat ezek az emberek, akik így átlagosan csak valamivel több mint 50 évet élnek (szemben a világ 71,5 éves átlagával ). Ráadásul a csimanék arról híresültek el, hogy a világon nekik vannak a valaha vizsgált legegészségesebb artériáik, ami azonban a tapasztalatok szerint nem elegendő a hosszú élethez.

A tudósok korábban már részletesen is megvizsgálták a csimané emberek szokásait, akik éltmódját meghatározza a vadászat és a halászat, hiszen táplálékuk jelentős részéhez ezen keresztül jutnak hozzá - számolt be róla a The Independent . Ez azzal jár, hogy nagyon aktív életmódot folytatnak, továbbá a táplálékuk összetételei, illetve a magas szintű aktivitás állhat a különösen egészséges keringési rendszerük hátterében. Egy tavaly közölt tanulmány szerint körükben ötször kisebb valószínűséggel alakulnak ki olyan betegségek, mint a koszorúér-elmeszesedés. A The Lancet orvosi folyóiratban is ismertetett kutatás szerint a csimane közösség egy megvizsgált 80 éves tagjának artériái olyan állapotban voltak, mint egy átlagos, ötvenes évei közepén járó amerikainak. "Kutatásunk azt mutatja, hogy a csimanék között az összes tanulmányozott őshonos dél-amerikai nép tagjaiból a legalacsonyabb a koszorúér-elmeszesedés előfordulási aránya" - mondta Hillard Kaplan, a Új-Mexicói Egyetem antropológusa, a tanulmány vezető szerzője.

90 százalékuk egészséges

A vizsgálatokba több mint 700 középkorú vagy idős (40 évesnél idősebb) csimanét vontak be. Közülük több mint 90 százaléknak tiszták voltak az artériái, ami azt jelezte, hogy nem áll fenn náluk a szívbetegség kockázata. A tudós szerint az életmódjukkal jár, hogy az alacsony telítettségű zsírok és a nem feldolgozott rostokban gazdag szénhidrátok, a vadhús és a halak magas arányban szerepelnek a táplálkozásukban, a dohányzást nem ismerik, és egész nap aktívak maradnak, ami segít megakadályozni a szívartériák merevvé válását.

A csimanédiéta nagyrészt rizsből, főzőbanánból, maniókagyökérből, kukoricából, diófélékből és gyümölcsökből áll, illetve állati húsból származó fehérjékből, amely az étrendjük mintegy 14 százalékát teszi ki, hasonlóan a zsiradékokhoz. A férfiak napi átlagban 6-7 órát töltenek fizikai aktivitással, míg a nők 4-6 órát. A csoport tagjai csak a napjuk 10 százalékában inaktívak , ellentétben az iparosodott társadalmak sok tagjával, akik gyakran az ébren töltött idejük több mint felében csak ülnek.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Nekünk is tanulságos

A tanulmány értékéről Sir Nilesh Samani, a Briti Szívtársaság orvosigazgatója elmondta, hogy a csimanék életmódjából következtetéseket lehet levonni a szívbetegségek kockázatának csökkentésére. "Lehetséges, hogy az iparosodott világban élő emberek nem másolhatják a csimané közösség életmódját, de az étrendjükben és az életmódjukban igenis vannak olyan elemek - például a dohányzás hiánya és az alacsony zsírtartalmú étkezés -, amelyeket beépíthetünk az életünkbe, és csökkentjük velük a szívbetegség kockázatát" - fejtette ki.

Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az érelmeszesedés idővel mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet. Részletek!

Tim Chico, a Sheffieldi Egyetem kardiológusa szerint azonban nem szabad valamilyen romantikus meseként látni a csimanék életét. "Kétharmaduk bélférgektől szenved, és nagyon kemény életük van friss víz, csatorna vagy elektromos áram nélkül" - mondta. Ráadásul a szívbetegségeken kívüli kórok előfordulása gyakoribb a körükben, mint a nyugati társadalmakban. Az orvos szerint ez különösen olyan potenciálisan súlyos következményekkel járó fertőzéseknél szembetűnő, mint a tuberkulózis.

Hit kérdése is

Amikor Gurven és csapata orvosokat vitt Bolíviába, és felállítottak egy őserdei klinikát, ahol a csimanék is kezeltethették magukat, azt tapasztalták , hogy sokan nem éltek a lehetőséggel. Rájöttek, hogy abban a környezetben, ahol ezek az emberek élnek, cselekedeteiket meghatározza, hogy mit gondolnak a betegségeik keletkezéséről és mit tartanak kockázatosnak a kezelésükkel kapcsolatban. Például ha féregtelenítették őket, akkor megkönnyebbültek ugyan, de jelentős kockázatnak érezték, hogy ezért elmenjenek a távoli klinikára, ugyanis út közben megfertőződhettek egy ugyanolyan vagy egy másik parazitával, megsérülhettek, vagy megmarhatta őket egy kígyó. Ráadásul úgy vélték, hogy a betegségek, amelyeket elkapnak, rajtuk kívül vagy felettük álló erők, okok miatt következnek be, így azokat nem is akarták kontrollálni.

Gurven szerint ezeket az embereket nem lehet úgy rávenni, hogy orvoshoz menjenek, ha elmagyarázzák nekik a betegségüket és annak gyógyítását. A csimané családokban átlagosan kilenc gyermek van, így arra próbálják rávezetni őket, hogy cselekedjenek a családjuk számára előnyös módon: érdemes elgondolkodniuk a jövőbeli életükről, illetve arról is, hogy ezzel összefüggésben szükség van-e rá, hogy kezeljék őket. A professzor szerint ez a gondolkodás nem csak a bolíviai őslakosok, hanem a világ minden embere számára fontos, ha arról kell döntenie, hogy elmenjen-e orvoshoz, és kérje-e, elfogadja-e a kezelést.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +8 °C
Minimum: +1 °C

Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra