Mielőtt kocsiba ülünk, érdemes átgondolni, hogy az autózás veszélyes üzem, amelyben rengetegen sérülnek meg, sokan halálosan. A balesetek megelőzéséért a közlekedők tehetik a legtöbbet, de a szabályozó hatóságok és az autógyártók szerepe is jelentős. Hogy milyen eredménnyel dolgoztak, megmutatják a statisztikák.
Évente közel 55 ezer ember halt meg az Európai Unió útjain 2001-ben, ami olyan magas szám volt, hogy az unió vezető testületei tűrhetetlennek ítélték, és nekifogtak a biztonsági előírások folyamatos fejlesztésének. Ezzel párhuzamosan a járművek környezetterhelését is elkezdték visszaszorítani, például a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának fokozatos szigorításával. Hogy az emissziós normák változása hány életet mentett meg, nehezebb mérni, de a halálos balesetek számának csökkenése alapvetően a gépkocsik biztonsági fejlesztéseinek köszönhető.
A legutóbbi uniós jelentés megállapította, hogy a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számottevő mértékben, mintegy 53 százalékkal csökkentek az elmúlt 13 évben (2001-ben számuk 54 300 volt, 2014-re pedig 25 900-ra esett vissza). De ezek az esetek még mindig több ezer családot érintenek évente, és jelentős gazdasági költségekkel járnak. Az évről évre megfigyelhető határozott csökkenés ellenére a végzetes balesetek száma 2013 óta stagnál. Sőt több tagállam is arról számolt be, hogy a közúti balesetek sérültjeinek száma egyre nő. További erőfeszítésekre van ezért szükség az uniós stratégiai cél eléréséhez, hogy 2010 és 2020 között felére, 31 000-ről 15 000-re csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A jelenlegi tendenciák szerint azonban ez a célkitűzés túl optimista.
Emberi mulasztások
A halálos közúti balesetek 55 százaléka vidéki, 38 százaléka városi közutakon történik, és csak mintegy 7 százaléka autópályákon. Az összes végzetes baleset 30 százalékát a gyalogosok és a kerékpárosok okozzák, a városokban pedig ez az arány már 43 százalékos. Ezek a számadatok azokat a fejlesztésre váró területeket tükrözik, amelyeket az uniós szakértők szerint az általános biztonságról és a gyalogosbiztonságról szóló rendeletek felülvizsgálatával kezelni lehetne. A szakértők szerint a közúti balesetek mintegy 95 százalékában játszik szerepet az emberi mulasztás. A legfőbb okok az emberi tényezők között a gyorshajtás, a figyelmetlenség és az ittas vezetés.
Az általános biztonságról szóló rendelet bevezette a biztonsági öv becsatolására figyelmeztető rendszer kötelező alkalmazását, a gyermekülések biztonságos rögzítésére szolgáló ISOFIX-csatlakozók és az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer használatát, amely megakadályozza, hogy a vezető elveszítse uralmát a jármű felett, ha hirtelen nyomáscsökkenés lépne fel. Az új tehergépjárművekben és buszokban kötelezővé tették a sávelhagyásra figyelmeztető megoldások és az automatikus vészfékező rendszerek használatát, míg az elektronikus stabilitásszabályozó rendszereket és a nappali menetjelző lámpákat valamennyi gépjármű esetében bevezették. A tavaly decemberben kiadott uniós jelentés 19 speciális járműbiztonsági intézkedést tartalmaz, amelyet kötelezővé kell tenni az utak biztonságának növelése érdekében.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A járműgyártók már olyan fejlett biztonsági technológiákat alkalmaznak, amelyek meghaladják a meglévő biztonsági előírásokban rögzített kötelező követelményeket. Mindezek alapján az Európai Bizottság véget akar vetni a gyakorlatnak, hogy a gyártók ugyanazt a modellt más szintű biztonsági és védelmi felszereléssel árusítják a különböző nemzeti piacokon a fizetőképességüktől függően. Azaz egy német nagy valószínűséggel biztonságosabb kocsit kap ugyanabban a modellévben, mint egy magyar. Lehet ugyanis, hogy egy modell sok csillagot kap a biztonsági teszten, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy a vásárlóhoz is ugyanilyen jut.
Ez a jövő - de mit mutatnak a járműbiztonsági tapasztalatok? Az elmúlt néhány évtizedben jelentős mértékben javult az európai közúti közlekedés biztonsága az úthasználók viselkedését formáló, valamint a gépjárművek és az infrastruktúra biztonságosságát javító uniós, nemzeti és helyi intézkedéseknek köszönhetően. Az Európai Unió úthálózata jelenleg már a legbiztonságosabb a világon. A kötelező intézkedések, mint a biztonsági öv használata vagy a be nem kapcsolt övre figyelmeztető jelzések a szokások megváltoztatásával is hatottak. De az aktív biztonsági funkciók elterjedése is nagy változást hozott a balesetek kimenetelében.
Ebben a digitális technológia fejlődése nagyon sokat segített. Így lehetett az unióban kötelezővé tenni például az elektronikus stabilitásszabályozó rendszerek beszerelését minden járműbe, valamint a fejlett vészfékező és a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek beépítését a tehergépjárművekbe és a buszokba. Ezek hozzájárulnak, hogy évente megközelítőleg ötezerrel kevesebb halálos kimenetelű baleset történik az utakon. Más aktív biztonsági technológiák is léteznek, de ezek csak akkor éreztetik majd hatásukat, ha széles körben elterjednek. Azaz kiöregszenek a kevésbé digitalizált modellek.
Környezet, biztonság és egészség
A környezeti szempontok - amelyek szintén nyilvánvaló összefüggésben állnak az emberek általános egészségi színvonalával - és a gépkocsik műszaki fejlettsége, biztonságossága is találkozik. Jó példa erre a személygépkocsik gumiabroncs-nyomásellenőrző rendszere. Az abroncsnyomás optimalizálása csökkenti a gépjárművek gördülési ellenállását, ami együtt jár az üzemanyagfogyasztás csökkenésével. Az adaptív és intelligens sebességszabályozó rendszer, valamint a haszonjárművek abroncsnyomás-ellenőrzésének kiterjesztése szintén hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.
A gépkocsifejlesztések fő iránya jelenleg átalakulóban van. Sokan az önjáró elektromos autókban látják a jövőt, de számos szakember szerint különféle hajtásláncok fognak fennmaradni, amelyek elektromosságot, üzemanyagcellákat vagy fejlett belsőégésű motorokat, illetve ezek hibridjeit fogják használni. Ami egyre biztosabbnak látszik, hogy a fejlesztések képesek lesznek részben vagy egészben kiiktatni a közlekedésből a legtöbb halálos balesetet okozó tényezőt, azaz az embert. Ez további jelentős javulást mutathat a halálozási statisztikában. Ennek azonban feltétele, hogy az új technológiákkal a gyártók képesek legyenek profitot termelni. Tudjuk, hogy az elektromos autózás úttörője, a Tesla már értékesebb cég a tőzsdén, mint a General Motors, de minden egyes autón komoly veszteséget termel. Az áttöréshez ennek alapvetően meg kell változnia. A befektetők a részvényárfolyamok szerint erre fogadnak.
Hány élet maradt meg?
No, de hány életet mentettek meg az említett szabályok és fejlesztések? A 100 ezer lakosra jutó közúti baleseti halálozások száma az Európai Unióban 5,8 volt, ami 22-szer kevesebb mint a szívbetegségek és 45-ször mint a rák esetében. Ha azt vesszük, hogy az ezredfordulón ennek a duplájával kellett számolni, a baleseteket akkoriban máris a legfontosabb halálokok között kellett keresni. (Magyarországon a 2014-es adat sajnálatosan igen magas még mindig, a nálunk is végbement nagy javulás ellenére: 8,1 halál 100 ezer lakosonként.)
Ha abból indulunk ki, hogy 2001-ben 54 900-an haltak meg a közutakon, és összeadjuk az évről évre mért csökkenéseket, akkor megkapjuk, hogy közel 240 ezer ember menekült meg. Ha ugyanezt a számítást elvégezzük Magyarország esetében is, akkor több mint 3800-at kapunk.
Legjobban: