Hosszú ideje folyik róla a vita, hogy a civilizációs betegségek leggonoszabb kiinduló tápláléka vajon a cukor-e vagy a zsír. Manapság már inkább elfogadott álláspont, hogy a cukor okozza a legnagyobb kárt. Tehát cukrot nem, de zsíros ételeket mégiscsak szabad enni, különösen, ha megfelelő forrásból származnak. Például a disznózsír rendszeres fogyasztását biztosan nem pártolnák a dietetikusok, de a mangalica sertés zsírja sok jó koleszterint tartalmaz és kevés rosszat. Másfelől ha túl kevés zsírt fogyasztunk, akkor lelassul a szervezet működése, és nem jut a koleszterinszint szabályzására megfelelő mennyiségű A-, D-, E- és K- vitamin . A zsírhiányos állapotban a szervezet nem képes elegendő kalciumot beépíteni, ami a csontok károsodásához vezet, de romlik a hormontermelés, a vérképződés is, viszont megnő a vérrögök megjelenésének esélye. A zsírban oldódó vitaminok hiánya pedig egy csomó súlyos betegséghez kapcsolódik. Azaz a zsír egyszerre lehet hasznos és káros is. El kell találni a megfelelő egyensúlyt.
A JAMA Oncology folyóiratban nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelyben a kutatók bemutatnak néhány érdekes bizonyítékot arról, hogy a bevitt táplálék csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát. Rowan Chlebowski, a City of Hope orvostudományi központ kutatóprofesszora és munkatársai több mint 48 ezer nőt kísértek figyelemmel egy nagyszabású országos vizsgálatsorozatban az Egyesült Államokban. Minden nő, akit bevontak a vizsgálatba, kezdetben mentes volt a ráktól. Véletlenszerűen kiválasztottak mintegy 20 ezret önkéntest, és úgy alakították ki étrendjüket, hogy zsírbevitelüket a napi elfogyasztott kalóriamennyiség 20 százalékában limitálták. (Egy átlagos amerikai napi kalóriáinak körülbelül 30%-át szerzi zsírból.) Továbbá bátorították a kiválasztottakat, hogy egyenek több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát. A többi nő nem kapott utasítást az étrendje megváltoztatására, de képzést igen az egészséges táplálkozásról.
Megdöbbentően hatásos
Aztán - a Time magazin beszámolója szerint - eltelt 8 és fél év, amelynek során figyelemmel kísérték a vizsgálat alanyait. Az adatok összegzése után végül feltárták a diagnosztizált rákos megbetegedések számát és a halálozási okokat. A kutatók úgy találták, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők között az alacsony zsírtartalmú diétát folytató csoportba tartozók kockázata 22 százalékkal volt alacsonyabb, mint a többieké. Más rákok estében pedig a megbetegedésük kockázata 24 százalékkal maradt el a kontrollcsoportétól, a szívbetegség rizikója pedig 38 százalékkal volt kisebb a szabad étrenddel élő csoporthoz képest.
"A hatás, amelyet látunk, elég figyelemre méltó" - közölte Chlebowski. Míg a korábbi vizsgálatok a diéták hatását a rákos diagnózisok előtt vizsgálták, a jelenlegi vizsgálat kiderítette, hogy a táplálkozás milyen hatással volt a rák kialakulására a diagnózis után - mivel a nők attól függetlenül folytatták a diétájukat, hogy diagnosztizáltak-e náluk rákot, vagy sem. "Úgy tűnik, hogy az étrendi beavatkozás a mellrák diagnózisát követően sokkal fontosabb, mint a diagnózis előtt."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minél hosszabb, annál jobb
A tanulmány arra is rámutatott, hogy az alacsony zsírtartalmú diétához magukat hosszabb ideig tartó nőknek voltak a legjobb esélyeik a mellrák túlélésére. Ezt a tendenciát alátámasztotta, hogy a tanulmány befejezése után a megszerezett előny kezdett visszaesni azoknál, akik nem követték tovább a korábbi szigorúbb étrendet. A rákos halálozás csökkenését a nők étrendjének viszonylag szerény változásával sikerült elérni. Ugyan a cél a napi zsírokból származó kalóriák 20 százalék alatt tartása volt, sokan csak napi 25 vagy 27 százalékra voltak képesek lemenni. Úgy látszik, hogy a szükséges beavatkozás mértéke elég szerény - állapította meg a kutatás vezetője.
Ez is érdekelhet
Figyelembe véve a tanulmányban résztvevők számát, Chlebowski azt állítja, hogy az étrendet a rákos megbetegedések kezelésére szolgáló program részeként kell támogatni. Szerinte más tanulmányok - különösen azok, amelyek a mikrobákat vizsgálják, amelyek a testünkben élnek vagy a táplálékkal jutnak be a szervezetünkbe - szintén támogatást érdemelnek, mert segítenek feltárni, hogy az élelmiszer hogyan befolyásolhatja biológiáinkat, sebezhetőségünket és a betegségre adott válaszokat. Erre a területre egyre koncentráltabb, magas szintű kutatási figyelem irányul a tudós szerint, mert már csupán az életmód megváltoztatásával is igen jó eredmények érhetőek el.
Legjobban: