Kezdetben a megfigyelések alapján úgy gondolták az orvosok, hogy a legfontosabb kockázati tényező az életkor, hiszen a COVID-19 betegség legsúlyosabban az időseket érinti, míg a legjobb erőben lévő fiatalok gyakran észre sem veszik, hogy megtámadta szervezetüket a SARS-CoV-2 vírus. Az új kutatások azonban árnyalják az eredeti megállapításokat, hiszen számos olyan tényezőt tártak fel, amelyek befolyásolják a betegség súlyosságát - írja a Live Science tudományos portál.
Ezek a hatások magyarázhatják, hogy vannak olyan, tökéletesen egészséges 20 éves fiatalok, akiket súlyosan érintett a kór, miközben egyes 70 éven túliak nem szorultak orvosi beavatkozásra. A legfontosabb kockázati tényező: az életkor , a cukorbetegség, a szívbetegség és a magas vérnyomás, a dohányzás, a vércsoport, az elhízottság és a genetikai adottságok.
Az életkor
Az életkorral a világon mindenhol növekedett a megbetegedés esélye, illetve a COVID-19 miatti halálozás valószínűsége is. Magyarországon a betegségben elhunytak átlagos életkora 77,7 év , a legutóbbi adatok szerint. A május 11-ig regisztrált 421 koronavírusos halálozás 79 százaléka a 70 év feletti korosztályra jutott. Ez a tendencia részben annak a következménye, hogy sok idős embernek súlyos krónikus betegsége van, például keringési betegségben vagy diabéteszben szenvednek, ami súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit. Ahogy erről már korábban beszámoltunk a szervezet védekezőképessége is csökken az életkorral. Azaz idős korban több olyan tényező is szerepet játszik, ami fokozza a súlyos vírusfertőzés esélyét.
A cukorbetegség
A tudósok 13 releváns tanulmány áttekintése alapján megállapították, hogy a cukorbetegségben szenvedő embereknek csaknem 3,7-szer nagyobb esélyük van, hogy a COVID-19 megbetegedésük kritikusra fordul vagy meghalnak benne, mint akiknek nincs alapvető egészségi problémájuk (ideértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szívbetegséget vagy légzőszervi megbetegedést) - jelentette a Journal of Infection orvosi folyóirat. Ennek ellenére nem világos, hogy a cukorbetegség közvetlenül növeli-e a COVID-19 súlyosságát, vagy a többi krónikus probléma - beleértve a szív- és érrendszeri valamint vesebetegségeket -, is közrejátszik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez ugyanis megfelelne annak, amit a kutatók más fertőzések esetén tapasztaltak a cukorbetegek körében. Például az influenza és a tüdőgyulladás gyakoribb és súlyosabb az idősebb 2. típusú cukorbetegeknél - olvasható a Diabetes Research and Clinical Practice folyóirat cikkében . Az orvosok szerint a diabéteszeseknél előforduló krónikus gyulladás, fokozott véralvadási aktivitás, immunválasz-romlás és a hasnyálmirigy-károsodása, amit a SARS-CoV-2 okoz, mind szerepet játszik a súlyosabb lefolyású COVID-19 betegségben. Azt is megállapították, hogy azok a cukorbetegek kisebb kockázattal számolhatnak, akiknek sikerül stabilan tartani a vércukorszintjét, szemben azokkal, akiknél ingadozik az értéke.
Szívbetegség és magas vérnyomás
Az Amerikai Szívtársaság (AHA) szerint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők általában súlyosabb szövődményekkel szembesülnek, ha elkapják a COVID-19-et. Ugyanakkor az egészséges embereket is érheti szívkárosodás a koronavírusos fertőzés miatt. Az USA-ban például az első koronavírusos halott egy 57 éves nő volt, aki korábban jó egészségnek örvendett, a szívével nem volt problémája, sőt rendszeresen edzett, mielőtt megfertőződött volna. Vuhanban a COVID-19 betegek tanulmányozása során kiderült, hogy a betegek több mint 20 százalékánál szívkárosodás volt tapasztalható. Az érintetteknek csak egy részénél diagnosztizáltak szívproblémát a fertőzés előtt.
E tapasztalatokból kiindulva a tudósok számos elméletet fektettek le arról, hogy miért okozhat károsodást a COVID-19 mind a beteg, mind pedig z egészséges szívnek. Az egyik elképzelés szerint a tüdő közvetlen megtámadásával a vírus kimerítheti a test oxigénellátását, emiatt a szívnek keményebben kell dolgoznia ahhoz, hogy az oxigéndús vért mindenhová eljuttassa a szervezetben. Egy másik elmélet szerint a vírus közvetlenül a szívet is megtámadhatja, mivel a szívszövet is tartalmazza az ACE2 enzimet . Ez az a molekula, amelyhez a vírus kapcsolódni tud, hogy megfertőzze a sejteket. Egyeseknél a COVID-19 elindíthatja a túlhajtott immunválaszt, a citokinvihart, amely a szervezetben olyan súlyos gyulladást okoz, ami a szívet is károsíthatja.
Dohányzás
A dohányosok hajlamosak lehetnek súlyos COVID-19 fertőzésre, pontosabban fokozott a kockázatuk a tüdőgyulladásra, a szervkárosodásnak és a gépi lélegeztetés szükségessé válására. Kínában több mint 1000 beteget vizsgáltak meg egy tanulmány során. Az eredményeket a New England Journal of Medicine publikálta. Ezek szerint a projektben megvizsgált dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzívterápiás kezelésre, illetve gépi lélegeztetésre, vagy halt meg, szemben a nemdohányzók 4,7 százalékával.
A cigarettafüst több módon is sebezhetővé teheti a szervezetet a koronavírussal szemben. Először is a dohányosok érzékenyebbek lehetnek a vírusfertőzésekre, mivel a füsttel való állandó találkozás idővel tompítja az immunrendszert, károsítja a légúti szöveteket és krónikus gyulladást vált ki. A dohányzás számos olyan betegséggel jár, mint például a tüdőtágulat és az atherosclerosis, amelyek súlyosbíthatják a COVID-19 tüneteit. Egy tudományosan még nem ellenőrzött kutatás adatai szerint pedig a dohányfüstnek való kitettség növeli az ACE2 receptorok számát a tüdőben, azaz több támadási pontot nyit a vírusok számára.
Elhízottság
Számos korai fázisban lévő tanulmány kimutatta az elhízás és a súlyosabb lefolyású COVID-19 betegség közötti kapcsolatot. Az egyik vizsgálat 60 évesnél fiatalabb COVID-19 betegek egy csoportját elemezte New York-ban, s megállapította , hogy az elhízottaknak kétszer akkora az esélyük a kórházba kerülésre, ahol 1,8-szor nagyobb valószínűséggel szorulnak intenzív terápiára. Egy másik előzetes fázisú tanulmány szerint a koronavírus miatti kórházba kerülés két legerősebb kockázati tényezője az életkor és az elhízás. Az OECD adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka elhízott, és a szimplán túlsúlyosak is ugyanennyien vannak.
A kínai Senzenben készült előzetes tanulmány az elhízott COVID-19 betegek kétszer gyakrabban kapnak tüdőgyulladást, mint a normál testtömegű páciensek. A The Lancet Infectious Diseases pedig arról ír , hogy a túlsúlyosak, de nem elhízottak 86 százalékkal nagyobb kockázatot viselnek a súlyos tüdőgyulladásra, mint a normál testtömegű emberek.
Nem egyértelmű, hogy az elhízás miért kapcsolódik több kórházi ápoláshoz és a súlyosabb COVID-19 betegséghez. Az elhízást nem csak a koronavírusnál, hanem általában is súlyos fertőzés kockázati tényezőjének tekintik. Az elhízott betegek tüdőkapacitása csökken, és fokozott gyulladás is lehet a szervezetükben. A vérben keringő több gyulladásos molekula pedig káros immunválaszt okozhat és súlyos betegséghez vezethet.
Vércsoport
Úgy tűnik, hogy a vércsoport előre jelzi annak esélyét, hogy az adott személy hajlamos-e a SARS-CoV-2 fertőzésre, bár a tudósok nem találtak kapcsolatot önmagában a vércsoport és a betegség súlyossága között. Senzeni és vuhani tudósok nagy mintákon vizsgálták koronavírusos és egészséges emberek vércsoportját. Egy még felülvizsgálatra váró cikkükben megállapították, hogy az A-vércsoportú (A-pozitív, A-negatív, illetve AB-pozitív, AB-negatív) személyeknél nagyobb a betegség kockázata, mint más vércsoportok esetében. A 0-vércsoportú (0-negatív és 0-pozitív) embereknél alacsonyabb a fertőzés kockázata, mint a nem 0-ás vércsoportokban. Más kutatások is hasonló eredményeket hoztak.
Egyelőre nem ismert, hogy miért növeli vagy csökkenti a vércsoport a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát. A vércsoport azt jelzi, hogy milyen antigének fedik a vérsejtek felületét. Ezek az antigének bizonyos ellenanyagokat termelnek, amelyek segítik a kórokozók leküzdését. Korábbi kutatások szerint a SARS koronavírusban (SARS-CoV) az anti-A antitestek hozzájárultak a kórokozó gátlásához. Ugyanez a mechanizmus működhet a SARS-CoV-2 esetében is 0-s vércsoportba tartozóknál - állítják a senzeni kutatók
Genetikai tényezők
Számos betegség súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit, de miért betegeszenek meg tőle súlyosan korábban egészséges emberek? A tudósok azt gyanítják, hogy vannak, akik bizonyos genetikai tényezők miatt különösen érzékenyek lehetnek a betegségre. Ezért olyan kutatások is folynak, amelyek azt kívánják pontosan meghatározni, hogy hol vannak ezek a sebezhetőségek a genetikai kódunkban. Az egyik forgatókönyv szerint a gének, amelyek a sejteket az ACE2 receptorok felépítésére utasítják, eltérőek lehetnek azok között, akik súlyos fertőzéseket kapnak, és akiknek egyáltalán nincsenek tüneteik - írta a Science magazin . De az is megtörténhet, hogy a genetikai különbségek segítik az immunrendszert az invazív kórokozókkal szemben.
A Journal of Virology folyóiratban közzétett tanulmány például arra utal, hogy a humán leukocita antigén (HLA) gének speciális kombinációi, amelyek megtanítják az immunsejteknek felismerni a kórokozókat, védelmet nyújthatnak a SARS-CoV-2 ellen, míg más kombinációk védtelenül hagyják a szervezetet a támadással szemben. A HLA-k azonban csak egy elemet jelentenek az immunrendszerünkben, így a COVID-19 fertőzés elleni relatív befolyásuk továbbra sem világos. Ráadásul a tanulmány csak számítógépes modelleket használt a HLA aktivitásának szimulálására a koronavírus ellen. Ahhoz, hogy a valós immunválaszokban pontosíthassák a HLA-k szerepét, a COVID-19 betegektől származó klinikai és genetikai adatokra lenne szükség.
Legjobban: