Az okokat a Real Clear Politics hírportál elemezte számunkra is elgondolkodtató következtetésekre jutva. Emiatt a magyar helyzetre is kitérünk. A portál először is rákstatisztikákat idézett arról, hogy az Egyesült Államokban a tüdőrák magas kockázatát viselő erős dohányosoknak csupán a 4 százaléka esik át CT-vizsgálaton. Ez azért igen aggasztó, mert ha a betegséget még a tünetek, például a köhögés kialakulása előtt felfedezik, a gyógyulási esély 80-90 százalékos, de ha a páciensek csak akkor jelentkeznek az orvosnál, amikor már betegnek érzik magukat, a túlélési esélyük 10 százalék alá zuhan. A lap ezt azzal magyarázza, hogy az emberek nincsenek tisztában a szűrővizsgálat szükségességével, s nem is folyik kampány ennek érdekében, mert a tüdőrák politikailag inkorrekt betegség, amelyet a dohányzáshoz való kapcsolódása segít elő. Ezért a legtöbb politikus, jótékonysági szervezet és vállalati döntéshozó "bottal sem piszkálná meg".
Ezzel éppen ellentétes a mellrák megítélése, amely ellen valóságos háború folyik, és számos termék marketingjébe beillesztették a betegség elleni fellépést jelképező rózsaszín szalagot. Sőt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban is szerepet kapott, hogy melyik jelölt hogyan viszonyul az emlőrák problémájához. De számos más politikus is rendszeresen részt vállal a betegség elleni akciókban.
A rák ellen a nyilvánosság a legjobb gyógyszer
A nyilvánosság és a politikai varázslat működik, mert az 55 évesnél idősebb nők 68 százaléka rendszeresen részt vesz mammográfiás vizsgálaton. "A nők elmennek a vizsgálatra anélkül, hogy erről megkérdeznék az orvosukat. De nem hallanak olyan üzenetet, hogy ha dohányoznak, akkor szükségük van egy CT tüdővizsgálatra is" - magyarázta a lapnak Dr. Daniel Libby, a Weill Cornell orvostudományi egyetem professzora. David Yankelevitz, a New York-i Mount Sinai orvostudományi központ radiológus professzora pedig arra figyelmeztet, hogy a tüdőrák elleni fellépést támogatóknak szükségük volna egy szeletre a rózsaszín szalagos kampányból. Ennek igen egyszerű az oka: majdnem kétszer annyi nő hal meg tüdőrákban , mint emlőrákban. A dohányos nők 1,5-2-szer olyan érzékenyek erre a betegségre, mint az azonos mennyiségűt füstölő férfiak.
A hamis pozitív eredményektől való félelem is akadályozza, hogy az emberek eljárjanak CT-átvilágításra. Amikor hamis pozitív az eredmény, a vizsgálat egy olyan pontot mutat a tüdőben, amelyet ellenőrizni kell. Emiatt a páciens vagy biopszián esik át, vagy kétségek között szorong hónapokig egy újabb CT-vizsgálatra várva, miután végre kiderülhet, hogy mégsem rákos. A Nature Medicine folyóiratban ismertetett új kutatások szerencsére azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hamarosan megszünteti a legtöbb hamis pozitív eredményt. Addig marad a helyzet, amely Libby szerint majdnem olyan szörnyű a pácienseknek, mint felfedezni egy késői stádiumú, már nem gyógyítható rákot.
Az amerikai kormányzat megelőzéssel foglalkozó munkacsoportja azt javasolja, hogy a CT tüdővizsgálatot minden olyan 55-80 éves embernél el kell végezni, akik naponta elszívtak egy doboz cigarettát 30 éven át, vagy két dobozzal 15 éven át, és kevesebb mint 15 éve szoktak le. Mark Pasmantier, a Weill Cornell professzora és a rákfelismerés vezető kutatója még szélesebb körű vizsgálatokat javasol. Szerinte azoknak, akik 10 éven át naponta elfüstöltek egy csomag cigarettát, szükségük van a CT-vizsgálatra, függetlenül attól, hogy milyen régen szoktak le. A tüdőrák azonban azok körében is egyre terjed, akik sohasem dohányoztak . A Journal of the Royal Society of Medicine folyóirat adatai szerint a betegség mortalitása meghaladja a petefészekrák- és a méhnyakrák-haláleseteket. Emiatt a tüdőrák megbélyegzése is halványulni kezdett, s ez a politikai fellépést is kiválthatja, ami annyira hatásos volt a mellrák esetében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyar helyzet
Mennyiben érdekesek számunkra ezek az adatok és folyamatok? A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (IARC) adatai szerint Magyarországon 2018-ban 70 454 új rákos esetet regisztráltak. Ennek 15,6 százaléka (11 004 eset) jutott a tüdőrákra és 11,7 százalék (8 215 eset) a mellrákra. A halálesetek számában azonban felborulnak az arányok, mert a tüdőrák 8 893 embert ragadott el, ami több mint négyszerese a 2 212 mellrákos halálozásnak. Habár a tüdőrák megítélése nálunk talán nem annyira negatív, mint az Egyesült Államokban, de a mellrák elleni társadalmi és politikai fellépés itthon is sokkal erőteljesebb. A rákszűrések érdekében folytatott kampányok is inkább a kolorektális-, a szájüregi-, a méhnyak- és a prosztatadaganatok megelőzésére fókuszálnak. A tüdőrákról a szűrésekkel kapcsolatban kevés szó esik. Igaz, a dohányzás elleni fellépésben a tüdőrákkal való összefüggés fontos szerepet játszik.
Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa és Kerpel-Fronius Anna, az intézet radiológiai osztályának főorvosa a Világgazdaságban megjelent cikkükben többek között azt írták: ismert tény, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevésbé gyógyítható betegségben. Ennek részben az az oka, hogy a daganat sokáig tünetmentesen növekszik, s gyakorta már csak akkor veszik észre, ha nem operálható. Az intézetben végzett, korai felismerést segítő CT-szűrővizsgálatokról pedig közölték, hogy előzetes számításaik szerint az 50 és 79 éves kor közötti és 20 csomag/évnél magasabb dohányzási anamnézisű magyarok száma hatszázezer lehet. Egy ilyen esetben reális, 50 százalékos várható részvétel esetén ez évi háromszázezer LDCT szűrővizsgálatra volna szükség.
Ennek fényében Magyarországon is szükséges volna, hogy a rózsaszín szalagos kampány a tüdőrákra is kiterjedjen, annál is inkább, mert vizsgálati kapacitás a magán egészségügyben is többfelé rendelkezésre áll. Sok életet és jelentős mennyiségű kiadást menthetne meg, ha legalább olyan gyakran és tudatosan járnának az emberek (és nem csak a dohányosok) CT tüdőszűrésre, mint a nők mammográfiára .
Legjobban: