Egészségügy

A COVID-19-cel kapcsolatos kutatások mára kijelölték azokat a területeket, ahol további tudományos munkára van szükség, hogy hatékonyabban léphessünk fel a SARS-CoV-2, sőt, a rokonságába tartozó többi koronavírus ellen is. A The Scientist folyóirat áttekintése szerint idén több kulcsfontosságú területen lehetünk majd tanúi az előrelépésnek.

A lustaság hazugsága egy olyan hitrendszer, amely szerint a kemény munka erkölcsileg felülmúlja a pihenést, és hogy a nem produktív embereknek kisebb a veleszületett értékük, mint produktív társaiké. Ez a kimondatlan, de általánosan elterjedt idea és értékrend hatással van a munkánkra, sőt arra is, mit gondolunk az "értékes" életről.

A vallásos emberek általában kognitív átértékelési stratégiákat alkalmaznak az érzelmi és mentális egészségi problémáik kezeléséhez. Meglepő módon ezek nagyon hasonlítanak arra, ahogy a nem hívők próbálják pozitívabban látni a világot.

Tavaly év végén Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus olyan új törzseit azonosították, amelyek gyorsabban terjednek a korábbiaknál. A kutatók első dolga volt, hogy kiderítsék, vajon e fertőzőképesebb mutációk veszélyesebbek-e és veszélyeztetik-e az oltások hatékonyságát. A következők derültek ki.

Noha a fertőző betegségek okozta halálesetek száma világszerte csökkent, drasztikusan emelkedett a szív- és krónikus betegségben elhunytak száma az elmúlt két évtizedben a WHO becslése szerint.

A COVID-19-járvány megtanított bennünket néhány szabályra, amely segíthet elkerülni a fertőzést. De az elszigetelődés, a gyakori kézmosás, a közösségi távolságtartás és a maszkviselés elég kényelmetlen dolog. Szerencsére vannak további módszerek, amelyekkel kellemesen fokozható a védekezés hatékonysága.

Sokan úgy gondolják, hogy aki egyszer már átesett a koronavírus-fertőzésen, normális körülmények között már nem betegedhet meg újra. Igaz, a kivételek csak erősítik a szabályt. Az orvosok azonban kételkednek, hogy nagyon egyszerű lenne újrafertőződni.

Egy teljesen újfajta immunterápia potenciálisan univerzálissá válhat a daganatok kezelésében, ami egyben hatalmas változást, előrelépést hozhatna a rákgyógyításban.

Egy évvel a SARS-CoV-2 koronavírus azonosítása után a kutatók még nem tudják, hogy a kórokozó hogyan ugrott át fajról-fajra, mígnem képessé vált megfertőzni az embereket. Egy vezető francia virológus sorra vette a különféle hipotéziseket, beleértve a vírus laboratóriumból való véletlen kijutásának lehetőségét is.

Általában minden sejtnek egy magja van. De vázizmaink hosszú, rostos sejtjeinek viszonylag nagy a citoplazmája, amely több száz magot tartalmaz. Eddig nagyon keveset tudtunk arról, hogy egyetlen izomrost magjai mennyiben különböznek egymástól géntevékenységük szempontjából, és hogy ez milyen hatással van az izom működésére.

A Huntington-kór egy olyan genetikai rendellenesség, amely az agysejtek progresszív degenerációját okozza. A betegséggel való együttélés nehéz annak, akit érint, de családjának és szeretteinek is. Az idő múlásával azonban a kognitív károsodás azt eredményezheti, hogy miközben a beteg egyre jobban függ másoktól, elveszíti a betegségtudatát, csökkenhet a szorongása, hiszen képtelen felismerni állapota súlyosságát.

A koronavírus-járvány váratlanul a vakcinakutatás felé fordította a világ figyelmét. Az oltások a gyógyszeripar mostohagyermekei voltak annak ellenére, hogy talán egyetlen másfajta készítmény sem mentett meg annyi életet. A SARS-CoV-2 azonban újraírta a piaci feltételeket, és a vakcinák - különösen az mRNS alapúak -a modern orvoslás új sztárjai lehetnek.

Az öregedés vérből kinyert jelei - amelyek egyben valószínűleg az öregedés okai is - három nagy változást idéznek elő 34, 60 és 78 év körül - állítja egy stanfordi tudósok által vezetett kutatása. A felfedezés, amelyhez magyar tudósok is hozzájárultak, új utakat és diagnosztikai teszteket eredményezhet az öregedés elleni kutatásban.

Az utóbbi idők orvostudományi felfedezései nyomán egy közismert szólást érdemes átalakítanunk. Manapság már nem szégyen a futás, és hasznos. A legtöbb halálért felelős krónikus betegség kialakulásának kockázata ugyanis drámai mértékben csökkenthető testmozgással. Az alábbiakból kiderül, mennyit kellene tennünk azért, hogy tovább élhessünk. Bármilyen életkorban elkezdhetjük, a hatás garantált.

Egy német fizikusokból és más specialistákból álló tudományos team nemrégiben közzétette azokat az ajánlásokat, amelyek betartásával jelentősen mérsékelhető a beltéri koronavírus-fertőzés veszélye. Ezek megfontolása az ünnepek alatt szó szerint életmentő lehet.

A COVID-19 járvány idején elengedhetetlen a folyamatos tesztelés, különösen akkor, ha erős a gyanú, hogy egy-egy személy fertőzött vagy ki volt téve a kórokozónak. A teszteredmények helyes kiértékeléséből az is kiderül, hogy egy esetlegesen negatív eredmény ellenére ki maradhat mégis fertőző.

A Covid-19 tünetei között szerepelnek a memóriaproblémák, a zavartság, a delírium és a hosszútávú "agyködnek" nevezett állapot is. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a betegséggel kórházba került emberek harmadánál valamilyen mentális probléma lép fel. A vírus az agyunkat támadja, de nem világos, hogyan kerül oda.

A koronavírus elleni vakcinák elosztása ugyan még csak most kezdődik, de várhatóan nagy problémát jelent majd. Annak igazságos meghatározása, hogy milyen sorrendben jussanak az emberek vakcinához, rengeteg tényező figyelembevételével lehetséges csak. Amerikai tudósok egy olyan kalkulátort fejlesztettek ki, ami komolyan támogathatja ezt a munkát.

A hipertónia felgyorsítja a memóriavesztést és a kognitív hanyatlás más formáit a középkorú vagy idősebb felnőttek esetében, még akkor is, ha csak kissé és rövid időre emelkedik meg a vérnyomás - mutatják az új kutatások.

Egy új tanulmányban a kutatók új megközelítésen alapuló tesztelést dolgoztak ki, amely kimutatja az immungén expressziójának különféle mintázatait a koronavírus-fertőzötteknél. Ez a fajta teszt alkalmas a standard teszteknél vétett lehetséges hibák ellenőrzésére.

A gyógyszerezés akkor lenne a leghatékonyabb, ha a hatóanyag közvetlenül ott szabadulna fel, ahol a feladata van. A rákellenes készítmények például a tumorsejteknél. Az utóbbi időben egyes gyógyszerek célba juttatáshoz a kutatók nanorészecskéket használnak, amelyek csak a célhelyen engedik ki a hatóanyagot. Most még ennél is jobbat találtak ki.

A kritikus állapotú betegek hasonló vagy még erősebb immunitást mutatnak a koronavírussal szemben, mint akik meggyógyultak. Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a súlyos fertőzések a túlzott immunreakcióhoz kapcsolódhatnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és az igazi okokat valószínűleg tovább kell keresni.