A szakértők egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszik a negatív egészségi hatások szaporodásában az egész világon. Az egészségkárosító jelenségek exponenciálisan növekedhetnek, ahogy közeledünk az úgynevezett környezeti fordulóponthoz, amelyre a tudósok egyre hangosabban figyelmeztetnek.
Minden gyümölcs tartalmaz természetes cukrot. Vannak nagyon édes gyümölcsök, mint a mangó és a görögdinnye, amelyeknek viszonylag magas a cukortartalmuk, de általában a gyümölcs kevesebb cukrot tartalmaz, mint az édesített ételek. Szinte mindenkinek, beleértve a cukorbetegeket is, előnyére válik, ha több gyümölcsöt fogyaszt. Infografikánk a gyümölcsök cukortartalmát ismerteti.
A vérnyomásmérés a legelterjedtebb orvosi műszeres vizsgálat. Pontosabban az orvosi megjelölés már régóta nem teljesen helytálló, hiszen az automata készülékek segítségével bárki könnyedén megmérheti a vérnyomását. Az új eszközöket azonban nem felcsatoljuk, hanem viselni fogjuk, így állandóan és észrevétlenül ellenőrzik a keringési értékeinket.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy civilizált körülmények között nem történhet velünk semmi baj, különösen nem kerülünk olyan helyzetbe, amikor az életünkért kell harcolnunk. A koronavírus-járvány azonban megtanított arra, hogy hamis a biztonságérzetünk és szükségünk van túlélőképességekre.
Mivel a bélrendszer és az agy állandó és szoros kapcsolatban áll egymással, az egyik egészsége befolyásolja a másikét. A stressz és a szorongás tüneteket válthat ki a bélben, míg a gasztrointesztinális (GI) gyulladás jeleket küld az agynak, és mentális betegségekhez kapcsolódik, ideértve a szorongást és a depressziót.
A színek érzékelése az ember egyik legcsodálatosabb képessége, hiszen sokkal több információhoz juthatunk általa. A színek jelentős hatással vannak arra, hogy milyen a hangulatunk, hogyan gondolkodunk, mennyire érezzük magunkat jól egy adott környezetben stb. De lehet, hogy ez az egész csak az agyunk szüleménye?
A rossz kommunikáció és a téves információk miatt máris tele van az internet a koronavírus elleni vakcináktól való félelemről szóló tartalmakkal. De ha a dolgok rendben és szerencsésen haladnak, a COVID-19 megelőzésére kifejlesztett vakcinák helyreállíthatják az oltásokba vetett bizalmat.
Sokan döntenek úgy, hogy az étkezésükből alapvetően vagy teljesen kizárják a húst és az állati eredetű termékeket. Ennek sokféle oka van, de legtöbben mégis az elérhető egészségi és környezeti előnyökért teszik. Vajon igazuk van? Mit mondanak erről a tudósok?
Régóta szeretne már mindenki tudni, hogy a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus honnan került elő. Hogyan alakult ki egy olyan kórokozó, amely korábban látszólag soha nem fertőzött meg egyetlen embert sem, most pedig hirtelen százezrek életét követeli? Úgy tűnik, hogy megvan a válasz.
Beköszöntött a meteorológiai nyár, ami együtt jár azzal, hogy egyre több időt töltünk a szabadban. Akinek volt benne része, hogy a kültéri élvezetek egyik legjobb formája a tábortűz, aminek az egészségre gyakorolt pozitív hatásait csak az utóbbi időben tárták fel.
Noha a rossz táplálkozás és a testmozgás hiánya hozzájárul az elhízáshoz, de a különféle vegyi anyagoknak való kitettségünk - különösen, ha az már a szervezet fejlődésének korai szakaszától kezdődik - egész életen át tartó fogékonyságot okozhat a súlygyarapodásra. Egy friss tanulmány bizonyítékokat tárt fel.
Arra már fény derült, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés sokkal veszélyesebb, mint a nátha, még akkor is, ha nincsenek érzékelhető tünetei. De ha kifejlődik a COVID-19 betegség, annak már hosszútávú következményei is lehetnek a szerveink károsodása miatt. Mitől kell leginkább tartanunk?
Az emberek hajlamosak kegyetlenül viselkedni egymással. Ha a méltánytalan bánásmód azon alapul, hogy valaki a tulajdonságai alapján valamilyen csoportba tartozik, azt civilizált helyeken különösen elfogadhatatlannak tartják. Az agresszív késztetéseket az erkölcs és a törvények kordában tartják. De van e negatív viselkedésnek egy olyan szintje, amely elcsúszik a korlátok alatt?
A koronavírus-fertőzéssel egyes betegeknél különféle és eltérően súlyos neurológiai tünetek jelentkeznek. Az orvosok azonban még nem tudják, hogy ezeket közvetlenül a vírus okozza, vagy a szervezet fertőzésre adott reakciójának következményeként alakulnak ki.
A vakcinafejlesztés lassú és drága folyamat. Egy olyan járvány esetében azonban, mint amit most az új koronavírus okozott, elfogadható a folyamat felgyorsítása és a magasabb pénzügyi kockázat, hiszen a pandémia miatti korlátozások fennmaradása is hatalmas károkat okoz mind a gazdaság, mind a társadalom számára. Infografikánk a fejlesztésekről ad áttekintést.
Akkor is borzalmas élmény az erős fájdalom, ha csak átmenti. De ha az erős vagy extrém fájdalom nem múlik el, az teljesen felőrölheti az embereket. A krónikus fájdalom kezelésére ezért a kutatók új módszereket keresnek, elsősorban a fájdalom genetikájának megértése révén.
A magyar felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, és további 30 százalék túlsúlyos. Ezért aligha van olyan ember, aki ne találkozott volna a felesleges kilókhoz kapcsolódó megbélyegzéssel. Talán nem számolunk vele, hogy ez nemcsak érzelmileg fájdalmas, hanem az egészséget is károsítja, ami terhet jelent az egész társadalomra. Azaz nem csak a túlsúly veszélyes, hanem a címkék ragasztgatása is.
A koronavírus eddig közel 5,6 millió embert fertőzött meg és 350 ezer életet követelt a világon. Ugyanakkor 2,4 millió ember felgyógyult, pontosabban őket gyógyultnak tekintik, ám a betegség legyőzése csak az első volt az egészségükért folytatott csatákból, amelyeket a SARS-CoV-2 vírussal való találkozásuk miatt meg kell vívniuk.
Ahogy a koronavírus-fertőzések száma világszerte tovább nő, a SARS-CoV-2 vírust, és az általa okozott COVID-19 betegséget és annak hatását egyre jobban kiteljesedő terminológiával írják le a tudósok. A szélesebb közönség is egyre több szakkifejezést ismert meg a víruskitöréstől a pandémián át az endémiáig. De kell-e félnünk, ha azt halljuk, például, hogy az új koronavírus endemikussá válik?
A koronavírus-járvány új problémákat vetett fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a közösségi életünk milyen szabályok betartásával, vagy milyen praktikákat, technológiákat alkalmazva térhet vissza. Egy elképzelés szerint a védőruha a megoldás.
Európa nagy részén és Észak-Amerikában is lecsengőben van a koronavírus-járvány első hulláma, így már érdemes lenne értékelő szándékkal visszatekinteni a pandémiára. Csakhogy a számok országról országra, sőt az egyes országokon belül is akkora szórást mutatnak, hogy nehéz megalapozott következtetéseket levonni belőlük.
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
