A COVID-19 miatt kórházba kerülő páciensek egy részét a ma általánosnak tekinthető protokoll szerint géppel lélegeztetik abban a reményben, hogy ettől stabilizálódik vagy javul az állapotuk. Azonban vannak olyan jelentések is, amelyek szerint a lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos betegek halálozási aránya szokatlanul magas. Az orvosok egy része ezért attól tart, hogy a gépek árthatnak bizonyos betegeknek.
A T-sejtek az immunrendszer kommandósai. Felkutatják, megtámadják és megsemmisítik a betolakodókat, esélyt sem adva nekik, hogy megbetegítsék az emberi szervezetet. Vannak azonban kórokozók - a leghíresebb közülük az AIDS-betegséget okozó HIV-vírus - amelyek nem rettennek meg e vadászoktól, hanem igyekeznek elkapni őket. Úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 is tagja e veszélyes társaságnak.
A koronavírus-járvány egyelőre igen erőteljes az egész világon, csak néhány ország kezdheti meg a közösségi távolságtartás érdekében hozott korlátozások lazítását. Sokat segítene, ha megtudnánk, hogy ki fertőzött és ki nem. Akkor ugyanis a betegek és egészségesek időben elkülöníthetők lennének egymástól, amivel a járványt gyorsabban legyűrhetnénk. Ehhez pontos gyorstesztek kellenének. De vajon lesznek-e?
A főzőolajok egyszerre nélkülözhetetlenek és veszélyesek. A legtöbb étel elkészítéséhez szükség van zsiradékokra, a növényi olajok pedig kiválóak a főzéshez és sütéshez, ha megfelelően használjuk őket. Túlhevítve azonban súlyos betegségeket előidéző anyagok szabadulnak fel belőlük. Fontos tudni, hogy melyik olajjal hogyan kell bánni.
A londoni Imperial College kutatói egy olyan elemzést készítettek, amelynek alapján megbecsülhették a koronavírus-pandémia potenciális mértékét. Egy új modelljük szerint a SARS-CoV-2 szinte az egész bolygó lakosságát megfertőzheti, ha ellenőrizetlenül hagyják. Habár ez a modell nem előrejelzés, hanem a probléma mértékének becslése, az adatok igen elgondolkodtatók.
Száz éve nem volt olyan veszélyes járvány a világon, mint a COVID-19 mostani pandémiája. A vírus az eldugott szegletek kivételével mindenhová eljutott a világon. Nagyon sokan megbetegszenek és sokan meghalnak. Normális, ha félünk, aggódunk vagy rettegünk a fertőzés miatt?
Az orrvérzés olykor ijesztő, de de ritkán jelent súlyos orvosi problémát. Az orrunkban sok ér található, amelyek sérülékenyek, így a különféle behatásokra könnyen vérezni kezdenek. Az orrvérzés gyakori a felnőtteknél, de a 3 és 10 év közötti gyermekek között is. Infografikánk a vérzés elállítására összpontosít, de a legfontosabb okokat is sorra veszi.
A koronavírusok eddig nem álltak az orvostudományi kutatások középpontjában. Ugyan veszélyesnek tartották őket, de a gyakorlatban nem okoztak akkora gondokat, ami miatt fontos célponttá váltak volna. Most rövid idő alatt kell pótolni a hiányzó ismereteket, hogy minél gyorsabban hatékony fegyvereket és stratégiákat tudjunk létrehozni száz év óta az emberiség (önmagán kívül) legnagyobb ellenségével szemben.
Dél-Korea, Tajvan és Vietnam már a kezdetektől fogva fenyegetésként tekintett el az új koronavírusra, kiterjedten tesztelték a gyanús eseteket és nyomon követték a lehetséges új fertőzéseket. Többek között ez volt az egyik kulcsa annak a módszernek, amellyel e három országban kézben tudták tartani a járványt.
Attól, hogy járvány van, a gyógyszergyártás lett könnyebb sem tudományosan, sem technológiailag, sem pedig üzletileg. A COVID-19 ellenszerének megtalálása ezért mindhárom területen komoly kihívásokat támaszt. Ettől függetlenül valóságos roham indult a megfelelő formuláért.
A koronavírus-járvány miatt a távolságtartást, az otthonmaradást, a fertőtlenítést vagy a kijárási korlátozást a legtöbben szükségesnek tartják. A maszk viseléséről azonban még a szakemberek között is megoszlanak a vélemények. Infografikánkon néhány fontos ismeretet és megfontolandó információt teszünk közzé a maszkokról.
Ha nem sikerül gyorsan úrrá lennünk a koronavírus-járványon, idővel bekövetkezhet akár egy olyan helyzet is, amikor az országok már gazdasági okokból nem engedhetik meg maguknak a kényszerintézkedések fenntartását. Az pedig sok halálos áldozatot jelenthet. Nem mindegy tehát, hogy a járvány sorsát leíró forgatókönyvek közül melyik válik valóra.
Senki sem akar megfertőződni a koronavírussal, s ezt úgy kerülheti el a legkönnyebben, ha minimalizálja azoknak a találkozásoknak a számát, amikor a kórokozó a légutaiba kerülhet. Ez a logika áll a "Maradj otthon" felszólítás, azaz a közösségi érintkezések korlátozása mögött. De a matematikai modellek szerint nem biztos, hogy a járvány sémája ilyen egyszerű.
Értehető okokból mindenki attól tart, hogy megfertőződik a SARS-CoV-2 koronavírussal, és vagy továbbterjeszti a kórt (aminek esélye különösen félelmetes a családi körben), vagy a saját állapota fordul súlyosra. Infografikánk abban segít eligazodni, hogy milyen tünetekkel járnak a fertőző légúti betegségek.
A koronavírusokat az 1960-as évek óta ismerjük, és azt is tudjuk, hogy hét törzsük (OC43, HKU1, NL63, 229E illetve SARS-CoV, MERS-CoV, SARS-CoV-2) képes megfertőzni az embereket, a megfázások jelentős részéért pedig ezek felelősek. Sokáig nem volt világos, hogy az új törzsek miért képesek súlyos lefolyású betegségeket okozni. Mára közelebb jutottunk a magyarázathoz.
Csak az elmúlt évek kutatásai alapján derült ki, hogy a kómában lévő betegek közül minden ötödik-hatodik tudatában lehet annak, mi zajlik körülötte. Komoly munka indult annak felderítésére, hogy milyen módszerekkel lehet visszahozni őket a való életbe.
A mikroorganizmusok egyszerre nélkülözhetetlenek és veszélyesek számunkra. A kommunikációjuk megfejtésével azonban olyan eszközökhöz juthatunk, amelyek igen fontos szerepet fognak betölteni a gyógyításban. Nemrégiben a kutatók az E. coli baktériummal komoly áttörést értek el.
Autoimmun betegségek akkor fordulnak elő, amikor a szervezet természetes védelmi rendszere nem képes megkülönböztetni a saját egészséges sejtjeit az idegen organizmusoktól vagy beteg sejtektől, ezért tévesen jelöli ki a célt, és indít támadást önmaga ellen. Több mint 80 különféle autoimmun betegség létezik, amelyek a test számos részét érintik.
A koronavírus légúti megbetegedés, ezért a köhögés és tüsszentés révén elszabaduló fertőzés nyálcseppekkel terjed. Ha nem is tüsszentünk rá valakire, de nem akadályozzuk meg (például) zsebkendővel a cseppek szétszóródását, a vírusok különböző felületeken landolhatnak. Ha valaki megérinti ezeket, nagy eséllyel megfertőződhet. A kézmosás azonban segít. Részletesen leírjuk, hogy miért.
A fertőző betegségek terjedése ellen a kézmosás mindig hatásos fegyver. Különösen azokban az esetekben - és a COVID-19-járvány is ilyen -, amikor nincs igazán hatásos eszköz vagy gyógyszer a kezünkben. Infografikánkon a kezünkön előforduló veszélyes kórokozók mellett arra is kitérünk, hogy melyek a kézmosás legfontosabb szabályai.
Talán meglepő, hogy - európai egészségfelmérési adatok szerint - a magyar felnőtt lakosság mintegy 87 százaléka már átesett koleszterinszint-mérésen valamikor az élete során. Ennek ellenére sok mítosz kering erről a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, ugyanakkor potenciálisan káros anyagról. Szétválasztjuk a hiedelmeket a valóságtól.
Északon, északkeleten napos, valamint ködös tájak egyaránt lehetnek, a köd helyenként tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Késő estére -3 és +10 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
