Egészségügy

Pszichológiai kutatások azt sugallják, hogy gyakran ellentmondás mutatkozik aközött, ahogy az emberek a sebezhetőségüket érzékelik, és ahogyan mások értelmezik azokat. Nem biztos, hogy tényleg el kell fedni a "takargatnivalókat".

A vesekövesség valóságos népbetegségnek számít, hiszen Magyarországon is 300-400 ezer ember küzd vele. Megfelelő életmóddal azonban jelentősen csökkenthető a kövek kialakulásának esélye. Minimalizálni kell például a kávé- és a csokifogyasztást.

A férfiasságot legerőteljesebben a tesztoszteron határozza meg. Ettől nő a szakáll, lesznek nagyobbak az izmok, és szerepet játszik a férfierőben, illetve az agresszív viselkedésben is. Érdemes hát néhány további információval gazdagodni róla.

A hipertónia népbetegségnek számít a fejlett világban, így Magyarországon is, ahol minden negyedik felnőttnek magas a vérnyomása. Most kiderült: hozzájárul a demenciához is, azaz az érintettek lassan elbutulnak tőle.

Titkos játékot űz velünk a természet. Agysejtjeink DNS-ének változásai lehetnek felelősek ugyanis az Alzheimer-kórért, és ha ez így van, akkor más gyógyszerek is szükségesek a kezeléséhez az eddig kifejlesztettek mellett.

Régi már a vita arról, hogy a nők vagy a férfiak érzékelik-e erősebben a fájdalmat. A problémakör sokkal fontosabb, mint első pillantásra látszik. Szerepe lehet ugyanis a krónikus fájdalmak kialakulásában és kezelésében.

Télen az emberek gyakorta elcsúsznak, aminek morgolódás, rosszkedv és az önértékelés rövid távú sérülése a vége. Vagy egy törés. Ideje hát megtanulni az elesés helyes technikáját!

Minden év januárjában Las Vegas ad otthont a világ legnagyobb fogyasztási elektronikai seregszemléjének, a CES-nek. A tudósítók szerint idén az egészséggel kapcsolatos eszközök és technológiák uraltak minden szegletet. Íme egy kis ízelítő!

A betegségek és az időskor miatti elbutulás, azaz a demencia egyre fenyegetőbb jelenséggé válik szerte a világon, és hatalmas terhet rak a családokra és a közösségekre. Infografikánk a legjellemzőbb tüneteket, folyamatokat mutatja be.

A boldogság mentális állapot, amelyet pozitív érzelmeink határoznak meg. Nehéz rá pontos definíciót találni, hiszen számos arca van a megelégedettségtől kezdve az euforikus örömig. De hogyan juthatunk el hozzá?

A kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő szintű önértékelés segít a jó egészséget támogató szokások kialakításában, a mentális és érzelmi jóllét megteremtésében, de a fizikai egészség fenntartásában is.

Mindnyájan ismerünk embereket, akik hajlamosak késve elvégezni a feladataikat. Olykor ez a hozzáállás fenntarthatatlan állapotokhoz vezet. Vajon miért csinálják?

Megeszünk-e vajon még egy szelet süteményt az ünnepi asztalnál? Ennek hátterében az a finom biokémiai mechanizmus is ott húzódik, amely a táplálkozási döntéseinket befolyásolja. Ez ellen pedig - ha nem írjuk felül tudatosan, önfegyelemmel - nincs esélyünk.

A magyarok sokat isznak, így nem csoda, hogy az alkoholproblémákkal küzdők száma körülbelül egymillió. Ez az elborzasztó szám mindenkit érdekeltté tesz abban, hogy meggyőződjön róla, ártalmasak-e ivási szokásai. Ebben segítünk.

Új orvosi tanulmányok szerint a tánc miatt egészségesek maradhatunk idős korunkra is, ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele a potenciálisan kialakuló fogyatékosságok és a demencia kockázatát.

Mintegy 45 ezer családot érint Magyarországon az olyan otthonápolás, amikor valamelyik családtag 0-24 órában csak hozzátartozója gondozásával foglalkozik. Ennek nehézsége nemcsak a fizikai fáradtságban és az anyagi nehézségekben nyilvánul meg, hanem a hatalmas mentális terhelésben is, amely olyan tünetekhez vezethet, mint amilyenekkel a poszttraumás stressz betegségben szenvedők találkoznak.

Ha van tudományág, amely mostanában az érdeklődés homlokterébe került, az az epigenetika. E terület művelői arra keresik a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génjeinek kifejeződésében. Például a szülőket ért traumák hatással vannak-e a gyermekekre is, akik különben mindig biztonságban voltak?

George H.W. Bush korábbi amerikai elnök azután hunyt el nemrégiben, hogy Barbara, a felesége - akivel 73 évig voltak házastársak - kevesebb mint 8 hónappal korábban szintén eltávozott. Az orvosoknak van magyaráztuk a jelenségre.

Az mindenki számára világos, hogy a fajunk fennmaradásához szükségünk volt a félelemre, de hogyan kerülhetjük el, hogy olyan helyzetekben, amikor semmi szükségünk sincs rá, az érzelmi reflexünk elszabaduljon?

A demencia és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben az egyik alapvető feladat, hogy a betegek agyából eltávolítsák azokat a mérgező fehérjecsomókat, amelyek az agyszövet, s azon keresztül a gondolkodás és a memória pusztulását okozzák. A legtöbben ehhez gyógyszert használnának, ausztrál kutatók azonban arra gondoltak, hogy nem a kémia, hanem a fizika fog segíteni.

Számos statisztikát bemutattunk már arról, hogy az emberek egészsége korántsem olyan jó, mint lehetne, számos civilizációs betegség sújtja őket, a szív és érrendszeri problémák, a daganatos betegségek és a járványok rengeteg áldozatot szednek, akik még élhettek volna. Ha más szemszögből nézzük a világot, akkor sokkal több napsütést és kevesebb borút látunk az egészséget érintő ügyekben.

Az Újszövetségből jól ismerjük a történetet, hogy az újszülött Jézust egy csillag vezérletével három király, avagy napkeleti bölcs látogatja meg, s arannyal, tömjénnel, mirhával is kifejezi imádatát. De miért éppen ezeket az ajándékokat tartották megfelelőnek e tudós emberek egy csecsemő számára?