Egészségügy

Ahogy növekszik a világ népessége és egyre több a gyermekkorában elhízott ember, úgy emelkedik az anyagcserezavarokkal, például a 2-es típusú cukorbetegséggel élők száma. A pusztító kór már a gyermekeket és a serdülőket is egyre inkább támadja.

Egész évben szentestén van a legnagyobb esélye a szívroham bekövetkezésének egy kiterjedt svédországi felmérés szerint. A tudósok szerint a legveszélyesebb időpont a fokozott stressz és a szorongás miatt az este 10 óra.

Európa a világon a legegészségesebb és leghosszabb életet kínáló régió. Infografikánk a cikkünk végén megmutatja, hogy a jó is tovább javítható.

Természetesnek tartjuk, hogy egész évben melegben vagyunk, de legalább is meleg ruhát viselünk, és nem kell fáznunk. Kutatók szerint ez megváltoztatja az ember anyagcseréjét, aminek hízás a vége.

Már igen sokan találkoztak vele, hogy szükség van bélflórájuk helyreállításához probiotikumok szedésére. Az viszont újdonságnak számít, hogy genetikai betegségeket a célra módosított baktériumok bevitelével kezeljenek.

Csak azért, mert itt vannak az ünnepek, és esetleg nem dolgozunk pár napig, nem érdemes lerészegedni. De az ünnepléshez, a könnyed, örömteli érzés kialakításához és fenntartásához jól jön pár ital. A kérdés csak az, hogy mikor, mennyi, és milyen.

Télen gyakran tapasztaljuk, hogy miközben egyesek jól bélelt télikabáttal és bolyhos sálakkal igyekeznek maguktól távol tartani a hideget, mások kigombolt felöltővel lófrálnak az utcán. Szibériában találták meg a magyarázatot.

A fájdalomérzet testünk egyik legfontosabb jelzőrendszere, hiszen figyelmeztet, hogy valamilyen sérülést szenvedtünk. Csakhogy a fájdalmat nem egyformán érzékeli minden ember. Ez a magyarázat rá, hogy vannak közöttünk fakírok, de mimózák is.

A kutatók ha nem is értik még teljesen az Alzheimer-kór kialakulásának okait, egy ideje annyit azért tudnak róla, hogy hatásos fegyvereket fejleszthessenek ellene. Különösen a megelőzést szolgáló vakcináktól remélnek sokat.

Magyarország népessége fogyatkozik, mert kevesebb gyermek születik, mint ahány halálozást számlálunk. Vannak, akik a klasszikus nemi szerepek megváltozását, mások a hibás családpolitikát okolják. De valami más lehet az ok.

Az arzén komoly méreg - ki ne hallott volna róla, hogy Napóleont is ennek segítségével tették el láb alól? Kevésbé közismert, hogy ételeink és italaink egy részében szintén sok arzén van, különösen a rizsben. Kell-e emiatt aggódnunk?

Már több mint száz éve tudják az orvosok, hogy egyes vírusok elpusztíthatják a rákot. Az elmúlt néhány évtizedben azonban a géntechnológia fejlődésének köszönhetően a vírusokkal életképes rákterápiákat dolgoztak ki. A mikroorganizmusok rendkívül hatékony gyógyítást tehetnek lehetővé, a kutatók reményei szerint egyre több ember számára.

Hamarosan nagy bajban leszünk, ha nem értékeljük újra a táplálkozási szokásainkat és annak velejáróit. A vörös hús fogyasztása hamarosan arra a polcra kerülhet, ahol most a dohányzás van.

A viszketés kezdetben nem különösebben kellemetlen, de ha nem tudjuk elmulasztani, képesek vagyunk véresre vakarni a bőrünket. De hát miért is viszketünk?

Az alkohollal való visszaélés bonyolultabb annál, semmint egyszerűen túl sokat inni. A Penn State University kutatói az alkoholizálók öt csoportját különítették el, s mindegyik meglehetősen általánosnak tekinthető az élet bizonyos szakaszaiban. Azaz nem egyformán isszuk le magunkat egész életünkben.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a teste különféle funkciókat ellátó egységek (ezeket hívjuk szerveknek) együttműködő rendszere, tulajdonképpen egy biomechanikus szerkezet, amely azonban olyan bonyolult, hogy sem a felépítését, sem a működését nem ismerjük még teljesen. Amikor megfejtjük egy újabb titkát, elálmélkodunk, hogy mi mindenre képes. Infografikánk szerveink néhány meghökkentő és lenyűgöző képességét foglalja össze.

A baroreceptor reflex lenyűgöző orvosi jelenség, amelyet speciális neuronok szabályoznak. Ezek képesek a másodperc törtrésze alatt reagálni, hogy vérnyomásunk állandó határok között maradjon. De ez az egész nagyon titokzatos.

Az amerikai egészségügyi minisztérium egy egész sor iránymutatást adott ki a napokban arról, hogy mennyi testmozgásra van szüksége gyermeknek, felnőttnek és idősnek, hogy megőrizzék az egészségüket. Az útmutatás a sokat ülő, keveset mozgó lakosságot kívánja figyelmeztetni a fizikai aktivitás elhanyagolásának nem kívánt hatásaira.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint nagy eltérések mutatkoznak az antibiotikum-fogyasztásban az egyes országok között. Az egy főre vetítve legkevesebbet és legtöbbet fogyasztó ország között 10-szoros a szorzó. Az adatok arra vallanak, hogy egyes helyeken túl sokszor írják fel e gyógyszereket, másutt viszont nem férnek hozzájuk.

A DNS-ben lévő epigenetikai markerek sokkal bonyolultabb részleteket tárhatnak fel bárkiről, mint a jelenlegi technikák. Emiatt a bűnüldöző szervek szerint az epigenetika kulcsfontosságú eszközökkel bővítheti a nyomozók arzenálját. De ez számos etikai kérdést vet fel.

A vírusos hepatitis több embert öl meg, mint a HIV vagy a malária, de a kivételes pusztító hatása ellenére sem állt soha a reflektorfényben. A WHO szerint azonban már elég felkészültek vagyunk rá, hogy 2030-ig felszámoljuk e betegségeket, hiszen egész betegségcsoportról van szó, amelyet infografikán is bemutatunk.

Csodás őszünk volt egészen sokáig, hiszen nem esett az eső, gyakran élvezhettük a napsütést és az enyhe hőmérsékletet. Ezért az időjárásért a borongást utáló embereknél már csak a Lyme-kórt terjesztő, és gyorsan szaporodó kullancsok hálásabbak.