A hang a fül által érzékelt inger. A hang egy hullám: minden mozgás, ütődés a környező közegben hullámokat kelt, amelyek nagy sebességgel terjednek. A hallószervünk által felfogható mechanikai rezgéseket hangnak nevezzük. A hang terjedése mindig valamilyen anyagban (ami lehet gáz, folyadék, vagy szilárd test), közegben történik, vákuumban nem terjed hang.
Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt.
A hang, a rezgés terjedésének lényege, hogy a közeg részecskéi egy hangforrás hatására kimozdulnak nyugalmi állapotukból és ezt a kimozdulást a környező részecskék is átveszik, ilyen módon az eredeti elmozdulás hullámszerűen továbbterjed.
A hang magassága
A hangnak három fontos tulajdonsága van: a hang magassága, erőssége és a hangszín. A hang magassága a frekvenciájától függ. Ez határozza meg azt, hogy egy másodperc alatt hány lökés éri a dobhártyát. Az emberi fül 16 Hz és 20000 Hz közötti tartományban képes a hanghullámokat érzékelni (összehasonlításként: a híresen jó hallású denevér 60000 Hz-ig).
Egyénileg változó, hogy a fülünk milyen magas hangot képes érzékelni, de általánosságban elmondható: a 16 Hz-nél kisebb frekvenciájú hangokat infrahangnak, a 20000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú hangokat ultrahangnak nevezzük. Ez az a tartomány, amelyet már nem hallunk meg.
A hang erőssége
A hang erőssége fizikailag a rezgés amplitúdójától függ. Nagyobb erejű ütés erősebb hangot kelt. Minél nagyobb az amplitúdó, annál erősebb a rezgés által keltett hang. Összefüggés van azonban a frekvenciával is: azonos hangnyomás mellett a magasabb hangokat hangosabbnak halljuk, kb. 4000 Hz fölött viszont már egyre gyengébbnek.
A hangszín
A hangszín a hang egyik legnehezebben megragadható tulajdonsága. Összefügg a hang összetételével, spektrumával. Ez az oka annak, egyazon hangforrás (hangszer vagy ember) különböző magasságú hangjaiban is képesek vagyunk érzékelni az azonos eredetet, azaz hangja alapján felismerjük azt, aki szól hozzánk, vagy meg tudjuk különböztetni az egyes hangszerek hangjait.
A különböző hangforrásoknak más és más a hangszínezete. Ennek oka, hogy a rezgésbe hozott test nem csak a saját (alaphang) frekvenciájával rezeg, hanem ennek egész számú többszörösével is (felhangok). Tehát a hang színezetét az alaphanggal felhangzó felhangok keveréke határozza meg, azaz a hang spektruma.
Köszönjük dr.Csokonai Vitéz Lajos fül-orr-gégész, audiológusnak cikkünk lektorálását!